Barack Obama © AP |
Az el nem kötelezett szuperdelegátusokkal együtt 2064 demokrata párti küldött sorsa dől el 22 államban. Ez 52 százaléka az augusztus végi denveri pártkonvenció 4049 részvevőjének, akik közül 2025-nak a támogatására lesz szükség a győzelemhez. A republikánus aspiránsok 1081 delegátusért versenyeznek 21 államban, ez a szeptember eleji minneapolisi kongresszuson szavazó küldöttek 43 százaléka. Náluk 1191 küldött szavazatára lesz szüksége a győztes jelöltnek a 2380-ból.
Ez a korai előválasztási "tömörülés" azért alakult ki, mert néhány állam, köztük Missouri és Alabama - elirigyelve a hagyományosan legelsőként előválasztó Iowa és New Hampshire szerepét - a két párt országos vezetése által engedélyezett legkorábbi időpontra, február 5-re hozta előre jelöltválasztó rendezvényét. Őket láncreakciószerűen követte sok állam, köztük a népes Kalifornia, New York, Illinois és New Jersey.
Hillary Clinton © MTI/EPA |
A republikánus oldalon ezzel szemben hét államban, például New Yorkban, New Jerseyben és Arizonában a nyertes mindent visz elv érvényesül, így McCain dűlőre viheti a dolgot.
Az előválasztások mintegy fele nyitott, vagyis a sem demokrataként, sem republikánusként nem regisztrált szavazók bármelyik párt választásán részt vehetnek. A demokrata oldalon csak Kaliforniában és New Jerseyben 6 millió független van, s ez a számukra vonzóbb Obamának kedvez. A republikánusoknál a nagy független szavazóbázissal bíró Illinois-ban és Missouriban McCain győzelme valószínűsíthető.
Az amerikai előválasztások történetében a legkorábbi időpont, amikor eldőlt, hogy ki lesz egy párt jelöltje, 2004-ben volt: John Kerry már március 2-án tudta, hogy ő fogja képviselni a Demokrata Pártot a novemberi elnökválasztáson. George Bush és Al Gore 2000-ben március 14-én ragadta magához az elnökjelöltséget.
Elsők lehetnek |
- Hillary Clinton demokrata szenátor lehet az első női elnök. |