Az iráni hatóságok letartóztatták Hasemi Rafszandzsáni volt elnök lányát és további négy családtagját, mert részt vettek a nem engedélyezett ellenzéki tüntetéseken – jelentette vasárnap az iráni állami tv angol nyelvű adása. A beszámoló szerint valamennyiüket szombaton este vették őrizetbe. A televízióban képeket mutattak Faezeh Hasemiről az ajatolláh lányáról, amint több száz ember előtt beszél egy múlt heti tüntetésen.

Ali Montazeri

Háromnapos gyászt hirdetett a tüntetések áldozatainak emlékére az iráni ellenzék legtekintélyesebb vallási személyisége, Ali Montazeri nagy ajatollah, aki azt is kinyilvánította egy vasárnapi üzenetében, hogy „a népakaratnak tilos ellenállni”. Montazeri az iszlám köztársaság egyik megalapítója volt, de később szembekerült a vezetéssel, és éveken át házi őrizetben tartották. Egy másik tekintélyes politikus, Mohammed Hatami volt iráni elnök annak a véleményének adott hangot, hogy nem megoldás az elnökválasztási eredmények vitájára, ha egy olyan testületre bízzák az eldöntését, amely nem volt pártatlan a szavazás esetében. Ezzel az iráni belpolitikában kulcsszerepet játszó Őrök Tanácsára utalt, amely némi engedményként annyit vállalt, hogy szúrópróbaszerűen ellenőrzi a voksokat.

A volt államfő nem titkolta ellenérzéseit Mahmúd Ahmadinezsád elnök június 12-i újraválasztása kapcsán. Ahmadinezsád korábban korrupcióval vádolta elődét és családját. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök vasárnap felszólította az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát: ne avatkozzon be Irán belügyeibe. Nagy-Britannia visszautasította vasárnap azokat az iráni vádakat, hogy beavatkozik az ország belügyeibe. „Határozottan visszautasítjuk azt az ötletet, hogy az iráni tüntetőket külföldről manipulálják vagy ösztönzik. Az Egyesült Királyság szigorúan tartja magát ahhoz, hogy az iráni nép dolga a kormányának megválasztása” – szögezte le David Miliband külügyminiszter egy nyilatkozatban.

Ahmadinezsád, akinek 10 nappal ezelőtti újraválasztása heves tiltakozásokat és zavargásokat váltott ki az országban, iszlám vallási vezetőkkel és tudósokkal való találkozója során úgy vélekedett, hogy a két nagyhatalom „elhamarkodott kijelentéseivel nem kerül be az iráni nemzet barátainak körébe”. Számos nyugati ország bírálta az iráni elnökválasztás körülményeit. Az ellenzék szerint Ahmadinezsád csalással nyerte meg a választásokat, de a kormány tagadja, hogy törvénytelenségek történtek volna.

Abul-Haszan Baniszadr – aki a  sah rendszerét megdöntő és az iszlám köztársaságot megalapító  Khomenei ajatollah egykori legfőbb bizalmasa és  a köztársaság első államfője volt – a Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak nyilatkozva úgy értékelte, hogy a most hatalmon lévő iráni rezsim hadat  üzent saját népének.

Baniszadr 1981-ben kegyvesztett lett, miután túlzottan „reformernek” tartották, és elítélte az akkori sorozatos kivégzéseket. Ezt követően Párizsban telepedett le, ahol ma is rendőrök vigyáznak a testi épségére, mivel az elmúlt időszakban iráni fanatikusok többször is merénylettel fenyegették meg.

A korábbi közgazdász és teológus szerint Ali Hamenei ajatollah, az ország jelenlegi legfőbb vallási vezetője legutóbbi kemény hangú beszédében elismerte, hogy a rezsim vezetői között megbomlott az egység. Továbbá elismerte azt is, hogy a hatalmon lévők és a nép között egyre nagyobb a szakadék – fogalmazott Baniszadr, aki szerint az iszlám köztársaság jövője kérdőjeleződött meg.

Az egykori elnök szerint a tüntetéseket immár nehezen lehet megfékezni. Baniszadr úgy vélekedett: hosszú távon még több erőszakra és még brutálisabb elnyomásra lehet számítani. Amennyiben az elnökválasztás megismétlését követelő és közvetve a tüntetések élére álló Mir Hoszein Muszavi a vele szembeni fenyegetések ellenére nem hátrál meg, a demokráciára való áttérés lényegesen felgyorsulhat –- jelentette ki Baniszadr, aki szerint a mostani események egy új forradalom kezdetét jelentik.

Az iráni helyzet  egyébként az egyik legfőbb napirendi téma lesz  a német kancellár és az amerikai elnök jövő heti washingtoni találkozóján. Berlinben vasárnap megerősítették, hogy Angela Merkel a hét második felében az  iráni választásokról, Teherán atomprogramjáról és a Közel-Keletről tárgyal  mindenekelőtt Barack Obamával a Fehér Házban.

A CNN amerikai hírtelevízió szerint legalább 19, egy, a Twitter közösségi portálon jelentkező blogger szerint 30-40 halálos áldozata és 200 sebesültje volt a szombati teheráni zavargások, amelyek az iráni elnökválasztáson elkövetett csalások miatti ellenzéki tüntetés nyomán törtek ki. Az iráni rendőrfőnök, Mir Hoszein pedig felszólította Muszavi ellenzéki elnökjelöltet, hogy hagyjon fel a lázítással.

Leyne megy, a BBC marad

Az iráni hatóságok kiutasították a BBC brit tévé és rádió teheráni állandó tudósítóját, és felszólították, hogy huszonnégy órán belül hagyja el a közép-keleti országot – jelentette vasárnap az iráni kormányhoz közel álló Farsz hírügynökség. A BBC londoni központjában később megerősítették a hírt, az iráni kulturális miniszter pedig a brit sajtóorgánumok elleni további fellépéssel fenyegetőzött. A Farsz beszámolója szerint az iráni hatóságok azzal indokolták döntésüket, hogy Jon Leyne „támogatta” az ellenzéki tüntetőket, álhíreket közölt, tudósításaiban nem tartotta magát a pártatlanság elvéhez és „lábbal tiporta” az iráni nemzet jogait. A BBC Londonban kiadott szűkszavú közleményében sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy iráni tudósítóját az ország elhagyására szólították fel, de közölte, hogy teheráni irodája nyitva marad.

A CNN, amely egész esti programját a teheráni összecsapásoknak szentelte, kórházi forrásokra hivatkozott és közölte, hogy más, meg nem erősített hírek szerint, akár 150 is lehet az áldozatok száma. A Twitteren „Teheranbureau” néven író blogger az iráni főváros Fatemijeh kórházának adatait idézte és megírta, hogy a rendőrség felveszi a kórházba érkezők adatait.

Közben az iráni állam tv vasárnap arról számolt be, hogy letartóztatták a betiltott és száműzetésbe kényszerített ellenzéki Mudzsahedin Kalk Szervezet több tagját, akiket „terrorcselekményekkel”, köztük gyújtogatásokkal és a Mahmúd Ahmadinezsád elnökhöz hű bászidzsi iszlám milícia elleni támadásokkal vádolnak. A jelentés szerint, amelyből nem derült sem a letartóztatottak száma, sem pedig az őrizetbe vételük ideje, a szervezet tagjait Nagy-Britanniából irányították és azután tértek haza Iránba, hogy Irakban kaptak kiképzést. A televízió beszámolója ugyanakkor nem tett említést az előző napi zavargásokról.

Figyelmeztető levelet írt az iráni rendőrfőnök Mir Hoszein Muszavi ellenzéki elnökjelöltnek, amelyben felszólította őt: hagyjon fel a lázítással. Ahmadi Mogaddam levelét több iráni napilap, köztük az Etemad-e-Melli, a szintén ellenzéki elnökjelölt Mehdi Karubi lapja közölte vasárnapi számában, az azonban nem derült ki, hogy maga az írás mikor született. A rendőrfőnök ebben közölte: „amennyiben a jelenlegi helyzet folytatódik, a rendőrség, a társadalom és a nép rendjének és biztonságának megőrzése érdekében, ellentmondást nem tűrően szembeszáll az illegális cselekedetekkel”.

Mogaddam azt vetette Muszavi szemére, hogy „a törvénytelenség olyan légkörét teremtette meg”, amelynek árnyékában „banditák tevékenykednek”. A rendőrfőnök szerint a biztonsági szervek senkire sem lőttek, ugyanakkor megemlítette, hogy 400 rendőr sebesült meg a választásokat követő zavargásokban.

A június 12-i elnökválasztás tisztaságát és Mahmúd Ahmadinezsád elnök győzelmét megkérdőjelező ellenzéki hívek megmozdulásait a hatóságok több ízben is törvénytelennek nyilvánították. Muszavi ezzel szemben szombat este újabb kihívást intézett a hatalmon lévő konzervatív erőkhöz, mondván, hogy az iszlám köztársaságot meg kell tisztítani a „hazugságoktól és a tisztességtelenségtől”.