A klímacsúcs percről percre
Utolsó frissítés:
Célegyenesbe ér lassan a Koppenhágában megrendezett 15. ENSZ Klímaváltozási Konferencia. A világszervezet eddigi legnagyobb szabású tanácskozásának célja az üvegházgázok kibocsátásának csökkentését szabályozó Kiotói jegyzőkönyv felváltása egy új megállapodással. A 2012-ben lejáró nemzetközi jogi dokumentum helyére lépő új egyezmény kidolgozására a 192 ENSZ-tagállamból csaknem kétezer küldött érkezett a dán fővárosba akiknek tárgyalásairól 5000 újságíró tudósít a világ minden pontjára.
Most érkezett
A klímatárgyalások ENSZ vezetőjének videóösszefoglalója
Yvo de Boer, a koppenhágai tárgyalások vezetője az ENSZ részéről, sajtótájékoztatóján szerdai összefoglalóján úgy vélte, a mai nap a legfontosabb a tárgyalások kimenete szempontjából. A rövid idő ellenére bizakodásának adott hangot, hozzátéve azonban hogy számos kérdés vár miniszteri vagy csúcsszintű döntésre a reménybeli megállapodás létrejöttéhez.
© MTI/EPA |
Percről percre
Kilenc órán át álltak a klímatárgyalások
Szövegezési vita miatt kilenc órán át álltak a klímatárgyalások, miután a tárgyalásokat elnöklő dán kormány úgy módosított az tegnap éjjeli kitárgyalt szövegen, hogy arról nem tájékoztatta az országokat. Régóta húzódó kifogása a fejlődő országoknak, hogy a koppenhágai csúcsot elnöklő dánok nem veszik kellően figyelembe aggodalmaikat. Erre még jobban ráerősített, hogy a keddről szerdára virradóan hajnalra kialkudott szöveg helyett - mely formálisan is további “szövegezésen” esik át - szerda reggel egy a dánok által módosított verziót osztottak szét a delegáltak közt. Ennek nyomán délután egy helyett, este tízkor indultak csak újra a tárgyalások.
Szívrohamok, szélütés és vízhólyag
A mentősökre is nagy teher hárul a koppenhágai klímacsúcson, a múlt héten naponta átlagosan 110 esetük volt, az utóbbi napokban pedig már 150 körüli embert láttak el minden nap - közölte a központi ügyelet vezetője szerdán. A késő éjszakába nyúló tárgyalások és az egymástól akár több száz méterre lévő termek közti rohangálás komoly következményekkel járt néhány résztvevő számára. A konferenciának helyet adó Bella Center ügyeletes orvosaihoz főként megfázással, torokfájással fordultak az emberek, egyetlen influenzagyanús eset volt. Néhány résztvevőt azonban szívinfarktus miatt kellett ellátni, egyet pedig szélütés ért, őket most kórházban ápolják. "Ami igazán meglepett, az a sok felhólyagzott lábú ember" - mondta Susanne Wammen, a sürgősségi központ vezetője.
Bukásra áll a környezetvédelem Koppenhágában
Várhatóan szinte teljesen nélkülözi a végső klímamegállapodás a szakértői szinten elért "eredményeket” és alkukat - tudta meg a HVG uniós forrásokból szerdán délután.
Bent is növekszik a feszültség a civilek és a biztonságiak közt
Alig pár perce ülőtüntetésbe és felolvasásba kezdett egy csoport fiatal a Bella Center egyik központi terén. Az egyik fő közlekedési útvonal közepére ülve igazságos alkut és a fejlődők érdekeinek figyelembe vételét követelték. Az akciót a biztonságiak percek alatt a szó szerint ”áthelyezték”, hiszen egyenként emelték és vitték arrébb az ülő és fekvő demonstrálókat. Az eseményeket sűrű kamera-rengeteg rögzítette, ráadásul a médiamunkások is hangosan nemtetszésüknek adtak hangot.
Megkezdődtek az államfői beszédek
Röviddel egy óra előtt Nafi Ali Nafi, a szudáni kormánypárt egyik vezetője - egyben a G77 csoport feje - beszédével megkezdődtek az állam- és kormányfők beszédei Koppenhágában, az ENSZ klímatárgyalásokon. A most kezdődött magas szintű plenáris ülésen - amely csütörtökön is tart majd - több mint 110 állam-és kormányfő szólal fel. Az eredetileg későbbre tervezett eseményt azért hozták előbbre, hogy holnap már megkezdődhessenek az érdemi tárgyalások.
A Dán Külügyminisztérium adatai szerint szerdán és csütörtökön összesen 119 állami és kormányzati vezető - beleértve 9 alelnököt - mond beszédet a konferencián. A klímacsúcs hivatalos honlapja szerint a 119 vezető országai a világ GDP-jének 89, népességének 82 százalékát teszik ki, és a globális üvegházgáz-kibocsátás 86 százalékáért felelnek. Az említett csaknem 120 ország között van a világ 20 legnagyobb gazdasága és a 15 legnagyobb szennyező állam.
Szerdán tart beszédet többek között José Manuel Barroso, az Európai Bizottság régi-új elnöke, Melesz Zenavi etióp miniszterelnök, az Afrikai Unió tárgyalódelegációjának vezetője, Szaad Haríri libanoni miniszterelnök, és Robert Mugabe zimbabwei elnök. Utóbbi egyébként az úgynevezett korlátozott immunitással rendelkezik, amely az ENSZ hágai nemzetközi törvényszéke által körözött vagy az Európai Unió által beutazási tilalommal sújtott politikusokra vonatkozik. A Palesztin Hatóság miniszterelnöke, Szalám Fajjád is szerdán lép a plénum elé.
Csütörtökön beszél többek között Kevin Rudd ausztrál, Frederik Reinfeldt svéd, José Sócrates portugál miniszterelnök, valamint Angela Merkel német kancellár, Nicolas Sarkozy francia, Mahmud Ahmadinedzsád iráni, valamint Simon Peresz izraeli elnök. A felszólalók között lesz még például Albert monacói herceg, José Luis Rodríguez Zapatero spanyol kormányfő, Miheil Szaakasvili grúz elnök, és Igor Suvalov orosz miniszterelnök-helyettes. A program szerint egyébként - beleszámítva a szakminisztereket is - szerdán összesen 51, csütörtökön pedig 132 beszéd hangzik majd el. Bajnai Gordon magyar miniszterelnök várhatóan csütörtökön késő délután tartja beszédét, Abdullah Gül török elnök után, és Werner Faymann osztrák kancellár előtt.
Feloszlatta a rendőrség az "ostromlókat"
Könnygázzal és gumibotokkal verte vissza a dán rendőrség azt a több száz tüntetőt, akik a Bella Centerbe próbáltak betörni szerdán. A Climate Justice Action (Akció az Éghajlati Igazságosságért, CJA) nevű szervezet által meghirdetett akción több száz ember vett részt. A tüntetők terve az volt, hogy "békés eszközökkel" áttörnek a Bella Centert övező masszív rendőrségi kordonokon, és a hivatalos tárgyalókat is kicsábítva "ellencsúcsot" tartanak. A rendőrség közlése szerint eddig 230 résztvevőt állítottak elő. Ezzel a december 7-én kezdődött klímacsúcson őrizetbe vett személyek száma 1700 fölé emelkedett.
A brit miniszterelnök aggódik a kudarc miatt, de “reményt hoz”
Új reménnyel töltheti meg klímatárgyalásokat az Afrikai Unió klímatárgyalójának Meles Zenawinak szerdán közzétett új javaslata - közölte Gordon Brown. A brit miniszterelnök elsőként érkezett a kormányfők közül a dán fővárosba kedden, két nappal a csúcsszintű tárgyalások előtt, hogy segítsen előrelépni a klímaváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról szóló tárgyalásokban. A The Telegraphnak nyilatkozva Brown hozzátette, ha a csúcs kudarcot vall, biztosan nem sikerül megállítani az átlaghőmérséklet emelkedést és az katasztrofális hatással lesz a világgazdaságra is. Hozzátette, ha nem sikerül hatékonyan fellépni a kibocsátáscsökkentés érdekében, az húsz százalékkal vetheti vissza brit gazdaságot, olyan katasztrófát idézve elő, mely a két világháború és a világválság együttes hatásával lenne egyenlő nagyságú. Az Afrikai Unió javaslata Brown szerint azért különösen fontos, mert olyan keretet javasol, melyben a fejlett és a fejlődő országok az eddigieknél sokkal jobban együttműködhetnek.
Lemondott a konferencia elnöke
Lemondott Connie Hedegaard, a koppenhágai klímacsúcs elnöke. Tisztségét Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök veszi át. "Ilyen sok állam- és kormányfő megérkeztével helyesebb, ha a konferenciát Dánia miniszterelnöke vezeti" - indokolta a lépést Hedegaard, hozzátéve, hogy Rasmussen "különmegbízottjaként" a továbbiakban is részt vesz a tárgyalásokban. A konferencia leköszönő elnöke hangsúlyozta: csupán formai lépésről van szó.
Hedegaard-t afrikai államok korábban azzal vádolták, hogy a fejlett államoknak kedvez a tárgyalásokon.
Egyelőre nincs áttörés a tárgyalásokon
A hajnalig tartó intenzív tárgyalások ellenére egyelőre nem sikerült áttörést elérni a koppenhágai klímacsúcson folyó tárgyalásokon. "Úgy érzékeljük, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv intenzív osztályra került, vagy már egyenesen halott" - összegezte a tárgyalások szerda délelőtti állását Dzsairam Rames indiai környezetvédelmi miniszter. Rames elmondta: sok fejlett ország "vehemensen ellenzi" a jegyzőkönyv meghosszabbítását, néhány gazdag ország pedig átfogó egyezményt sürget, mely minden államot kötelezne a klímaváltozás elleni küzdelemre.
A tárgyalások lassulását jelzi Ban Ki Mun kedden késő este a Financial Times-nak adott interjúja is, melyben az ENSZ főtitkára úgy vélte: elképzelhető, hogy a fejlődő országoknak nyújtandó klímatámogatás összegéről már nem sikerül megegyezni Koppenhágában, így ennek rendezése a jövő évre csúszhat át.
A koppenhágai tárgyalásokat remények szerint az állam- és kormányfők érkezése billentheti ki a holtpontról, akik közül szerdán 60-at várnak a dán fővárosba. A dán kormány szerdai közlése szerint összesen 119 állam- és kormányfő, köztük kilenc alelnök jelezte hivatalosan, hogy részt vesz a konferencián. Gordon Brown brit miniszterelnök már kedden este megérkezett, s nemrég az is kiderült, hogy Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is ellátogat a klímacsúcsra.