Magyar-szlovák: Bajnai nem fogja felrúgni az asztalt

Világos és tiszta mandátummal vág neki a két ország közötti konfliktusok enyhítését célzó magyar–szlovák kormányfői találkozónak Bajnai Gordon – derült ki a magyar miniszterelnöknek a szlovák nyelvű Sme és a szlovákiai magyar Új Szó című újságban közölt cikkéből. A Nógrád megyei Szécsényben csütörtökön megrendezendő találkozó előtt a magyar diplomácia nyílt sisakos küzdelemre, a problémák megvitatására készült. Úgy tudni, Bajnai egyenesen azt javasolja majd, hogy Szlovákia „emelje vissza az európai normák szintjére a vitatott államnyelvtörvényt”, amire persze így, egy lépésben aligha van remény.

A nagy találkozás

Kövesse a két kormányfő találkozásával kapcsolatos híreket óráról órára a hvg.hu-n!

Ha a szlovák fél hajthatatlan lesz is, arra azért nem kell számítani, hogy a magyar kormányfő felrúgja az asztalt. A tárgyalásokon Bajnai mindenféleképpen rögzíteni kívánja a magyar álláspontot, mind a nyelvtörvény, mind pedig Sólyom László köztársasági elnök kitiltása ügyében, még akkor is, ha nem sok fogadókészség mutatkozik a kompromisszumkötésre. A realitások felől közelítve a mostani tárgyalásoktól egyébként is leginkább csak a megbeszélések folytatásának deklarálása várható. Ezt jelzi, hogy meghiúsulni látszik a visegrádi négyek hét végi találkozóján a kétoldalú államfői megbeszélés is.

A magyar álláspont mindkét vitatott esetben egyértelmű: mind a nyelvtörvény, mind az államelnök beutazásának megtagadása sérti az EU normáit, jogrendszerét, és mindenekelőtt értékközösségét. Ezért a szlovák fogadókészség hiánya esetén Magyarország továbbra is folytatná azt a nemzetközi diplomáciai offenzívát, amelyet a nyár közepén, a nyelvtörvény elfogadása után elkezdett.

Tüntető Szécsényben, a Bajnai-Fico találkozó helyszínén © MTI

Ebben az offenzívában a magyar kormány sikereket tud felmutatni, annak ellenére, hogy a szlovákok mindenáron szeretnék a nemzetközi színtértől távol tartani a vitát. Eddig az európai szervezetek látványosan hátat fordítottak, ha ilyen konfliktusokkal szembesültek, ez a hagyomány azonban megtörni látszik, nem utolsósorban azért, mert a hírek szerint komoly megrökönyödést váltott ki a magyar államelnökkel kapcsolatos eljárás. A szlovákok teljesen fals módon hivatkoztak ugyanis egy EU-s irányelvre a beutazás megtagadásakor, amiért Brüsszelben sokan azt sem tartják lehetetlennek, hogy a schengeni szabályok megsértése miatt perelni lehet Szlovákiát. E változást tükrözi, hogy a soros svéd EU-elnökség komolyan foglalkozik a szlovák–magyar konfliktussal. Carl Bildt svéd külügyminiszter Stockholmban arra is hajlandó volt, hogy részt vegyen a magyar és a szlovák külügyminiszter tárgyalásain, és meghallgassa mindkét fél álláspontját. A színfalak mögött pedig még nagyobb az aktivitás, mindenekelőtt a német kormány győzködi a feleket a tárgyalásos út igénybevételére.

De nemcsak a kormány, hanem a magyar parlament is eljárt ez ügyben. Szili Katalin házelnök vezetésével magas rangú, valamennyi parlamenti párt képviselőiből álló küldöttség látogatta végig az Európai Parlament pártjait. Fogadta a küldöttséget minden párt frakcióvezetője, az EP elnöke, a lengyel Jerzy Buzek pedig nyíltan is kritizálta a szlovák nyelvtörvényt. A magyar EP-képviselők is aktívak a nyelvtörvény ügyében. A szocialista Tabajdi Csaba írásban kereste meg a nyelvi ügyekben illetékes EU-biztost, a román Leonard Orbant, a Fidesz EP-képviselői pedig azt tervezik, hogy ceterum censeóként minden felszólalásuk végén sérelmezni fogják a szlovák nyelvtörvényt.

A szlovák diplomáciát és a kormányt láthatóan váratlanul érte az európai érdeklődés az ügy iránt, amit ráadásul megfejelt, hogy szerencsétlenül kezelték az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának, Knut Vollebaeknek a nyelvtörvény ügyében írt állásfoglalását. Annak első mondata szerint legitim törekvés Szlovákia részéről a szlovák nyelv védelme, amit Pozsony úgy értelmezett, mintha ezzel zöld utat kapott volna a jogszabály. Ezért elutasította azt a magyar kezdeményezést, hogy a főbiztost vonják be a kétoldalú problémák tárgyalásába. A főbiztos viszont kilencoldalas állásfoglalásában számos problémát jelzett a törvénnyel kapcsolatban, amit a magyar parlamenti küldöttséggel való hágai találkozóján is kifejtett. Mindezek után a szlovák kulturális tárca bejelentette, hogy a szeptember elsején hatályba lépett nyelvtörvényhez nem készül majd végrehajtási rendelet, csak egy használati útmutató, egyben a szlovák kormány kezdeményezte, hogy a szlovák–magyar kisebbségi vegyesbizottság legközelebbi ülésén mégis vegyen részt az EBESZ főbiztosa.

Mindezek arra utalnak, hogy Pozsony szeretné elvenni az ellene irányuló kifogások élét, és hajlandó lenne némileg visszavonulni. Hogy ez mennyire őszinte szándék, az kérdéses, hiszen például a múlt héten már körlevelet adott ki a szlovák posta arról, hogy munkavállalóinak szlovákul kell beszélniük. Bugár Béla, a Most-Híd nevű új párt elnöke egy szlovák tévéműsorban már példát is tudott mondani arra, hogy a posta dolgozói magyarok lakta területen is inkább szlovákul szólnak a magyar lakosokhoz, nehogy veszélybe kerüljön az állásuk.

Ficónak a mostani helyzet szerint tehát abban kellene stratégiai döntést hoznia, hogy megpróbál-e arcvesztés nélkül kihátrálni a számára a nemzetközi színtéren mind kellemetlenebbé váló helyzetből, vagy továbbra is a konfrontáció útját választja. A kihátráláshoz a magyar diplomácia minden segítséget megadhat neki – például nemzetközi közreműködéssel alakíthatnának ki közös álláspontot a törvényről –, ám kérdéses, hogy Ficót a belpolitikai szempontok mennyire motiválják a magyarokkal szembeni politikában. Egyelőre úgy tűnik, nagyon. Bár szeretne megszabadulni koalíciós társától, Jan Slotától, a Szlovák Nemzeti Párt (SZNP) elnökétől, ezt csak azon az áron tudja megtenni, ha szavazóit a saját táborába csábítja. Ezt kétféleképpen érheti el: korrupciós ügyekkel diszkreditálja Slota pártját, illetve a magyarok elleni fellépéssel. Korrupció márpedig akad Slota háza táján, Fico épp aznap vette el a környezetvédelmi minisztériumot ilyen ügyek miatt a nemzetiektől, amikor először bejelentette tiltakozását Sólyom László látogatása ellen. Slotáék persze egyből visszavágtak azzal, hogy kompenzációként igényt tartanak a kisebbségek ügyeivel is foglalkozó Dusan Caplovic helyére, de Fico, teljessé téve a megalázást, bejelentette, hogy semmiféle kárpótlást nem ad, és éppen Caplovicot nevezte ki a környezetvédelmi tárca élére azzal, hogy tisztítsa meg Slota kádereitől. Az SZNP persze lenyelte a békát, részükről nincs szó koalíciós szakításról, legfeljebb Fico teszi azt majd meg, ha politikai érdekei úgy kívánják.

A magyarokkal szembeni politikával viszont tartós népszerűséget lehet szerezni, és többek között ez tartja Slotát mindmáig felszínen. Ha Fico a választásokig engedékenyebb lesz a magyarokkal vagy a magyar kormánnyal szemben, az Slota malmára hajtja a vizet. Mint következetes magyarellenes politikus továbbra is számíthat majd annyi szavazatra, hogy parlamenti pártot vezessen. Éppen ezért, látva a nyelvtörvény körüli bizonytalanságot, Slota aláírásgyűjtést hirdetett meg „Szlovákiában szlovákul!” jelszóval, ezzel is erősítve politikai pozícióit.

A Magyar Koalíció Pártja (MKP) eközben könnyen légüres térbe kerülhet. Egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy a nyelvtörvény ügyében olyan közös magyar–szlovák megoldás születik, amely kielégíti a párt igényeit. E hét péntekén ugyanakkor a magyar parlamentben lesz a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának ülése, amelyen az MKP politikusai is részt vesznek. Ezt viszont a szlovák pártok nem veszik jó néven, e részvétel ellen ugyanis már korábban parlamenti határozatot hoztak. Küszöbön van tehát az újabb konfliktusforrás, s kezelése nagyban függ a Bajnai–Fico-találkozó eredményeitől.

RIBA ISTVÁN