A védelmi minisztériumban a katonai vezetők tanácskozását megnyitva az államfő nem nevezte meg gyanúsítottként név szerint Észak-Koreát, de első ízben fogalmazta meg egyértelműen, hogy a két Korea tengeri határán március 26-án történt incidens Észak-Koreával áll összefüggésben. Az elnök a világ "legharciasabb katonai hatalmának" nevezte Phenjant.

Az államfő szerint "kézenfekvő", hogy a Cshonan hadihajó elsüllyedése nem "egyszerű baleset" volt. "Már amikor a hajó elsüllyedt, úgy éreztem, hogy súlyos nemzetközi és Korea-közi ügyről van szó" - mondta.

Az 1200 tonnás Cshonanon robbanás történt, majd elsüllyedt. Ötvennyolc tengerészt kimentettek, 46 társuk meghalt. Kim Te Jung nemzetvédelmi miniszter az elsődleges vizsgálat alapján azt állapította meg, hogy feltehetően torpedó okozta a hajó elsüllyedését. Szöul eddig sosem vádolta nyíltan Észak-Koreát a március 26-án történt katasztrófa miatt. A gyanú azonban a korábbi provokációk és támadások miatt az északi szomszédra terelődött.

A két Korea között jogilag hadiállapot van, mert hároméves konfliktusuk 1953-ban csak tűzszüneti megállapodással zárult. Észak-Korea vitatja az ENSZ által kijelölt, nyugati parti tengeri határvonalat, és a két ország haditengerészete korábban három véres csatát vívott korábban a térségben. Ri Mjong Bak közölte: azonnal az incidens után közös nemzetközi vizsgálatot rendelt el. "Miután megállapítjuk az okot, határozott, kemény döntést hozok" - mondta az elnök egy országos televíziós beszédében.

Az elnök a tábornoki konferencián leszögezte: Dél-Korea biztonsági készültsége laza, és az embereknek fogalmuk sincs róla, hogy "a legharciasabb katonai hatalom előretolt tüzérsége ránk irányul", de "a Cshonan-incidens emlékeztetett bennünket erre". Hozzátette: az észak-koreai tüzérséget Szöultól 50 kilométernyire telepítették. Az államfő azt is bejelentette, hogy az elnök mellett működő nemzetbiztonsági csoportot hoz létre, és biztonsági tanácsadót nevez ki.