Mit tegyenek annak a városnak a lakói, ahol felrobban egy atomba? Az amerikai kormány válasza meglepően egyszerű: nem szabad elmenekülni. Ehelyett fedezéket kell találni, be kell húzódni az első, stabilnak tűnő épületbe, és addig ott kell maradni, amíg a hatóságok azt nem mondják, ismét biztonságos a szabadban. A tudományos kutatások szerint ugyanis sokkal inkább „túlélhető” a tragédia, ha az emberek a robbanást követő halálos sugárzás elől amint lehet, fedezékbe vonulnak. Még ha egy autóba tudnak is csak beugrani – legalábbis a kutatások szerint – az áldozatok száma akár 50 százalékkal is csökkenhet, ha egy pincébe tudnak lemenekülni, a lehetséges túlélők aránya még magasabb lehet.

Új stratégia a lakosság felkészítésére

Az USA számára eddig probléma volt, hogyan készítse fel a lakosságot egy fent leírt szituációra anélkül, hogy felesleges riadalmat keltsen egy olyan kérdéssel kapcsolatban, amelyről kevés politikus gondolkodik el, nem és még kevesebb akar beszélni róla – írja a New York Times, amely szerint Barack Obama kormánya ezért óvatos tájékoztatási kampányt kezdett. „Túl kell jutnunk azon a mentális akadályon, amely szerint túl szörnyű erről gondolkodni” – idézi a lap W. Craig Fugate-et, a szövetségi katasztrófavédelmi hatóság (Federal Emergency Management Agency, Fema) vezetőjét. „Készen kell állnunk arra, hogy reagáljunk” és megtanítsuk az emberekkel, hogyan „védhetik meg magukat a legjobban.”

A hatóságok szerint aktívan folyik a gyakorlatozás, a tájékoztató anyagok készítése és a katasztrófavédelmi szakemberek felkészítése is azért, hogy tájékoztatni tudják a lakosságot. Az utóbbi években Washington kormányzati eszközökkel próbálta meg megelőzni a nukleáris terrorizmust, illetve korlátozni annak hatását. Több tízmilliárd dollárt költött a hírszerzéstől kezdve a nukleáris anyagok biztosításán át a helyi hatóságok sugárzást mérő eszközökkel való felszereléséig. A legújabb cél az állampolgárok felkészítése: a Fema Citizens Corps elnevezésű honlapján például praktikus tanácsadó anyag jelent meg a nukleáris balesetek, robbanások esetén követendő viselkedésről, például színes ábrán mutatják be, milyen típusú épületekben milyen fokú lehet a sugárzás elleni védettség.

A világoskék szín jelzi, hol a legbiztonságosabb

citizencorps.gov

Júniusban az Obama-kormány egy 130 oldalas anyagot köröztetett a katasztrófavédelem munkatársai körében, amely kifejezetten azzal foglalkozott, hogy hogyan kell reagálni egy nukleáris támadásra – írta a New York Times, amely szerint az anyag kiemelte az esetleges támadás előtt a lakosság felvilágosítását is. E tudás hiányában a tájékoztató szerint „az emberek valószínűleg inkább a veszélytől való elmenekülés ösztönét fogják követni, ezzel esetleg halálos dózisú sugárzásnak kitéve magukat.”

Kérdés, túlreagálják-e a veszélyt, vagy sem

Egyes szakértők szerint az Obama vezette adminisztráció túlreagálja az esetleges atomfenyegetést, ami nem is létezik, míg mások szerint egy várható támadás következményeit figyelembe véve a kormány épp, hogy visszafogott. A kritikák ellenére a kormány folytatja a lakosság felkészítését és modellezi is a lehetséges következményeket. Egy minisztériumi megbízás alapján mérte fel például a kaliforniai Lawrence Livermore National Laboratory azt, hogy melyik amerikai nagyvárosban milyen pusztítást okozna egy atomtámadás, illetve egy atombomba felrobbanása.

A számítógépes szimuláció szerint ha az emberek egy Los Angelesben történő robbanás központjától számított egy mérföldes távolságon belül nem keresnek menedéket, az áldozatok száma 285 ezer lehet. Ha menedéket keresnek – például beülnek egy autóba, ez a szám 125 ezerre csökken. Egy nem túl mély pince esetében az áldozatok száma 45 ezerre esik, egy nagy irodaház belső részével vagy egy föld alatti parkolóval pedig még biztosabb lehet a túlélés. Ez az eredmény a kutatókat és a kormánytisztviselőket is meglepte, később pedig már erről írt a júniusban a kormány által kiadott tájékoztató anyag is, amely szerint egy robbanás után „a legtöbb életet az első 60 percben lehet megmenteni a rendelkezésre álló menedékekkel.”