A korlátozásokhoz nem kötött újságírás már most is problematikus Magyarországon, ahol az állami tulajdonban lévő cégektől származik a rádió- és tévécsatornák, illetve a lapkiadók hirdetéseinek egy jelentős része – olvasható a Spiegel cikkében, amely röviden összefoglalja a decemberben elfogadott médiatörvény fő alapelveit, szabályait is. A lap szerint a Népszabadság nemrégiben egy olyan állami kézben lévő vállalati hirdetőt veszített el, amely 90 millió forintos bevételt generált – ezt a beszámoló szerint a Népszabadságnál a kritikus hangvételű újságírás eredményének tudják be. 

Sok magyarországi újságíró úgy érzi, ebben a helyzetben cserben hagyták a kiadójuknál, amelyek nagy része nyugati tulajdonosok kezében van – teszi hozzá a Spiegel, amely többek között a hvg.hu és a HVG tulajdonosának, a WAZ csoportnak a képviselőjét is idézi a cikkben. Bodo Hombach, a csoport ügyvezető igazgatója szerint több értelme van helyben megfogalmazni az esetleges aggályokat, mintsem Németországból tiltakozni. „Elítéljük a sajtó szabadságának bármiféle korlátozását” – idézi a cikk Christoph Keesét, az Axel Springer közkapcsolati vezetőjét is, aki szerint a médiatörvényben több olyan problematikus szabály is van, amelyekkel vissza is lehet élni a sajtószabadság megnyirbálásának céljából.

Nem kommentálták viszont a jogszabályt a svájci Ringier-nél, a Népszabadság kiadójánál, arra hivatkozva, hogy előbb látni szeretnék, milyen konkrét hatásai lesznek a törvénynek. A Spiegel szerint a hallgatásnak viszont köze lehet ahhoz, hogy a magyar hatóságok még nem bólintottak rá a Ringier és az Axel Springer összeolvadására. Az RTL Klub tulajdonosánál, a német RTL Groupnál a lapnak azt mondták, hogy a kereskedelmi tévécsatornák életében nem hoz túl sok változást a médiatörvény, sőt, akár pozitívan is értékelhető az, hogy például az eddigi 30 nap helyett legfeljebb egy hétig sötétítheti el a hatóság a képernyőt.