Forrongó Egyiptom – percről percre
Utolsó frissítés:
Hoszni Mubarak egyiptomi elnök pénteken lemondott, nem sokkal azután, hogy a tengerparti Sarm es-Sejkbe távozott. Mubarak lemondását az alelnök, Omar Szulejmán jelentette be. A kairói Tahrír téren óriási ünneplés kezdődött. Kövesse az eseményeket a hvg.hu-n percről percre!
Most érkezett
Tunézia: 5-8 milliárd dollár a felkelés okozta kár
Tunéziának eddig 5-8 milliárd dollár kárt okozott a felkelés - mondta hétfőn a Financial Times című lapnak az ország ideiglenes miniszterelnöke. Mohammed Gannúsi szerint az idő előrehaladtával a károk egyre nagyobbak lesznek, mert a zavargások során gyárakat gyújtottak fel, dolgozókat bocsátottak el, akadozik az export és nem jönnek a turisták. Január végén a Fitch Ratings jelentősen rontott Tunézia idei évre várható gazdaságnövekedési kilátásán, Egyiptom esetében viszont úgy vélte, még túl korai lenne változtatni.
Percről percre
Obama: Egyiptom már nem lesz ugyanaz az ország
Az amerikai elnök úgy véli, hogy a betiltott, de szervezetten működő iszlamista mozgalom, a Muzulmán Testvériség nem kap jelentős szerepet az új kormányban. Az elnök hangsúlyozta: reméli, hogy széles társadalmi bázisú kormány alakul meg a legnépesebb arab országban. Nem kívánt találgatásokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy mikor mond le Hoszni Mubarak egyiptomi elnök. "Az Egyesült Államok nem diktálhat, nem erőszakoskodhat, de azt megtehetjük, hogy azt mondjuk neki: elérkezett a változtatások ideje az ön országában. Mubarak pedig már eldöntötte, hogy nem jelölteti magát újra" - mondta Obama.
A hadsereg megpróbálja szűkíteni a tüntetők mozgásterét
Az egyiptomi fővárosban a kormányellenes tüntetők útját állják a katonai teherautóknak és páncélozott járműveknek, mert a hadsereg szűkíteni akarja azt a területet, amelyet a demonstrálók több mint egy hét óta elfoglalnak. A katonák el akarják érni, hogy a tüntetők hagyják el a központi Tahrír teret és környékét, amely egyben Kairó egyik legfontosabb közlekedési csomópontja, hogy az élet visszatérhessen a rendes kerékvágásba. A hadsereg már szombaton megszigorította az emberek belépését a központi városrészbe, hogy megnehezítse a tüntetők összegyűlését. Kordonnal sikerült elszakítaniuk az Egyiptomi Múzeum környékén tábort verőket a többiektől. A múzeum közelében lévők azonban nem engedik tovább haladni a járműveket. A harckocsik hernyótalpára vagy a járművek elé feküdnek, az éjszakát is ott töltik, hogy azok ne mozdulhassanak. Szemtanúk szerint a katonák vasárnap a levegőbe leadott lövésekkel próbálták meg elhessegetni a tömeget járműveik mellől.
Fogva tartották a Népszabadság fotóriporterét is
A maga érdekében történik minden - mondták a katonák a Kurucz Árpádnak, aki csütörtökön érkezett Kairóba, hogy csatlakozzon a napok óta a Tahrír téren történtekről tudósító újságíró kollégájához, Zalán Eszterhez. Kurucz Árpád a belvárosig sem jutott el. Az őt szállító járművet az 50-100 méterenként felállított ellenőrző pontok egyikén feltartóztatták, és a katonák kiszállásra kényszerítették őt.
Az instabilitás miatt előtérben az izraeli-palesztin béke
Az instabilitás, amelyet a tunéziai és az egyiptomi népfelkelés idézett elő a Közel-Keleten, sürgetővé teszi, hogy Izrael és a palesztinok visszatérjenek a tárgyalóasztalhoz, és békét kössenek - jelentette ki Simon Peresz izraeli elnök vasárnap az évente megrendezendő Herclijai Konferenciát megnyitó beszédében. "Az utóbbi napok drámai eseményei rávilágítanak annak szükségességére, hogy a lehető leggyorsabban le kell tudni venni a napirendről az izraeli-palesztin konfliktust, különben azt a két fél kárára használják ki" - mondta.
Peresz az egyiptomi és a tunéziai események mellett utalt a libanoni belpolitikai válságra, Szudán déli részének elszakadására és Irán atomprogramjára is. "A történelem elvesztette türelmét. Minden felgyorsul. Vagy felvesszük az ő tempóját, vagy nélkülünk játszódik le. Némelyek azt tanácsolják, hogy ne foglalkozzunk a viharral, de senki nem tudja, mikor lesz vége" - jelentette ki az államfő a konferencián, amelyen általában Izrael nemzetpolitikai kérdéseiről, biztonságáról tanácskoznak az ország vezetői és meghívott előadók.
Megkezdték megrongált kincsek restaurálását
Megkezdte a kairói Egyiptomi Múzeum azoknak a történelmi kincseknek a restaurálását, amelyek a Hoszni Mubarak elnök lemondását követelő tüntetések kezdeti időszakában rongálódtak meg. Záhi Havvász, az egyiptomi Legfőbb Régészeti tanács elnöke és a kormányban államtitkári rangot viselő szakember szerint hetven tárgyat kell restaurálni. A megrongálódott műkincsek között szerepelnek Tutanhamon és Ehnaton fáraókat ábrázoló szobrok is.
Az egyiptomi főrégész vasárnap azt mondta, egy arany szarkofág és a benne nyugvó csontváz is sérüléseket szenvedett. A múzeumnak az a szárnya, amely Tutanhamon kincseit őrzi, ép maradt. Az Egyiptomi Múzeum közvetlenül a tüntetések helyszínéül szolgáló Tahrír tér mellett, Kairó központjában található. Az intézmény hozzávetőleg 15 ezer kiállítási tárgy otthona, ezek egy része - többek közt Tutanhamon 1922-ben talált kincse - felbecsülhetetlen értéket képvisel.
Wikileaks: Szuleimán megpróbálta befeketíteni a Muzulmán Testvériséget
A Wikileaks oknyomozó portál birtokába jutott amerikai diplomáciai táviratok szerint Omar Szuleimán egyiptomi alelnök az elmúlt években igyekezett befeketíteni a Muzulmán Testvériséget, amellyel most tárgyalásra kényszerül.
Tárgyalt az ellenzék és a hatalom
Első alkalommal tárgyaltak egymással vasárnap a hatalom és az ellenzék képviselői azóta, hogy január 25-én tiltakozó mozgalom indult Kairóban Hoszni Mubarak egyiptomi elnök lemondatására, és a megbeszélésen jelen volt az elvben betiltott Muzulmán Testvériség is, amire évtizedek óta nem volt példa.
Szuleimán nem akar Mubarak helyére lépni
Az egyiptomi kormány szóvivője közölte, hogy az ellenzéki és a független tárgyalópartnerek megállapodtak Szuleimán alelnökkel arról, hogy létrehoznak egy bizottságot, amelynek felada az alkotmánymódosítás előkészítése. A testületnek március első hetéig kell beterjesztenie javaslatait, amelyek egyebek mellett kiterjednek az elnökválasztás szabályozására, és meghatároznák az államfői megbízatás időtartamát.
Az alelnök emellett ígéretet tett arra, hogy engedélyezik a sajtószabadságot és szabadon engedik mindazokat, akiket a csaknem két hete tartó zavargásokkal kapcsolatban vettek őrizetbe. Az állami televízió értesülése szerint megállapodtak abban is, hogy az 1981 óta az országban érvényben lévő rendkívüli állapot hatályát hamarosan feloldják. Az információt egyelőre hivatalosan nem erősítették meg, de annyi ismertté vált, hogy ennek előfeltétele a biztonsági helyzet alakulása. Omar Szuleimán ugyanakkor elutasította az ellenzéknek azt a felszólítását, hogy vegye át az elnöki teendők ellátását Hoszni Mubarak államfőtől.
Leültek egymással
A belpolitikai válság megoldásáról kezdődtek tárgyalások a politikai élet főszereplői között vasárnap délelőtt Kairóban.