Mubarak Németországban találna "menedéket"?

Megrökönyödéstől helyeslésig terjedő reagálásokat váltott ki Németországban az a sajtóhír, amely szerint Hoszni Mubarak egyiptomi elnök "tartós gyógykezelés" céljából Németországba távozhatna forrongó országából. Az ARD tv berlini stúdiójának vezetője, Ulrich Deppendorf szombaton este a közszolgálati televízió híradóműsorában azt állította: a német fővárosban több fórumon puhatolózott a fenti hír valóságtartalmát illetően, ám "senki nem tud erről semmit". A berlini külügyminisztérium szóvivője a Welt am Sonntagnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy Mubarak németországi utazása és gyógykezelése "nem téma"; ilyen értelmű hivatalos megkeresés nem érkezett Washingtonból Berlinbe.

A 82 éves egyiptomi államfőnek mindazonáltal jó kapcsolatai vannak német klinikákkal. 2004-ben porckorongsérv miatt meg kellett műteni, a beavatkozást egy müncheni kórházban hajtották végre, ahol Mubarak csaknem három hetet töltött. Alig egy évvel ezelőtt, 2010 márciusában pedig egy heidelbergi klinikán feküdt kés alá: akkor az epehólyagját, valamint a vékonybelében képződött daganatot kellett sürgősen eltávolítani. Egy konzervatív parlamenti képviselő vasárnap lándzsát tört amellett, hogy Németország nyújtson menedéket Mubaraknak, ha ezáltal elősegíthető az arab országban dúló hatalmi harc lezárása. Andreas Schockenhoff, a CDU alsóházi frakciójának elnökhelyettese a Bild am Sonntagban kifejtette: Egyiptomban békés átmenetre van szükség. "Ha Németország, nemzetközi kereteken belül, konstruktívan hozzájárulhat ehhez, akkor be kellene fogadnunk Mubarakot, amennyiben ő is ezt óhajtja" - fogalmazott a CDU-képviselő.

Menekül a tőke az országból

Három éve nem tapasztalt mértékű befektetői tőkekivonás kezdődött a múlt héten a feltörekvő piaci térségre szakosodott részvényalapokból, miután a közel-keleti forrongás és a gyorsuló élelmiszer-árinfláció erősítette a gazdaság instabilitással kapcsolatos piaci félelmeket - írta a hétvégi Financial Times.

Bankelnök: likvid az egyiptomi bankrendszer

Az egyiptomi gazdaság át fogja vészelni a zavargások okozta válságot, a bankszektornak pedig nincsenek likviditási problémái - jelentette ki a központi bank elnöke azt megelőzően, hogy egy hét szünet után vasárnap ismét kinyitottak a bankok. Farouk al-Okdah elmondta, hogy az országnak elegendő devizatartaléka van, a 36 milliárd dollár kilenchavi importra elég, a bankrendszer képes ellátni feladatait. A bankelnök utalt arra is, hogy sok más országgal ellentétben a bankokban elhelyezett betétekre a központi bank garanciát vállal, és nincs korlátozva az átutalások összege.

A bankelnök arra számít, hogy a következő napokban gyengülni fog az egyiptomi font és mintegy 8 milliárd dollár mehet ki az országból. Az idén hat százalék körül remélt gazdasági növekedés elmarad majd a várttól elsősorban az idegenforgalmi bevételek, a külföldi beruházások csökkenése miatt, de Egyiptom meg fog tudni birkózni a problémákkal. Elemzők rámutattak: a bankelnök bizakodására rácáfolni látszik, hogy a tőzsde a tervekkel ellentétben még hétfőn sem fog kinyitni. Ebből arra lehet következtetni, hogy az illetékesek mégsem bíznak egészen abban, hogy a pénzügyi rendszer működése visszatér a normális kerékvágásba. Mindenesetre a banknyitás után az egyiptomi font nem gyengült jelentősen a dollárhoz képest: egy dollár 5,892 fontot ért nyitáskor, majd később 5,9 dollárra gyengült. A válság kirobbanása előtt egy dollárért 5,855 egyiptomi fontot adtak.

Egyiptomi médiacsata: mit mutat a kamera?

A BBC csokorba gyűjtötte a kairói médiahelyzettel kapcsolatos különböző tényeket, majd feltette a kérdést: mindez vajon már Hoszni Mubarak egyiptomi elnök végnapjainak ómene?

Folytatódnak a tüntetések, Mubarak nem tágít

Nem szűnnek a tüntetések a kairói Tahrír téren a megmozdulások  13. napján sem, miközben az államfő - a nemzetközi nyomásgyakorlások ellenére is - tartja magát ahhoz, hogy kitölti mandátumát. A muzulmán fundamentalisták nagyfokú taktikai felkészültségről tanúskodnak a megmozdulások központját adó Tahrír téren. Az elcsigázott tiltakozó fiatalok között biztosítják az ellátást, enni- és innivalót osztogatnak, és békében megvannak világi honfitársaikkal. Nem kívánnak az előtérbe kerülni, ahogy vezetői mondják, nem akarják, hogy iszlám forradalomnak tűnjék a tiltakozás. Nincs szó továbbra sem arról, hogy a vegyes összetételű Tahrír téri tiltakozó mozgalom tagjai kit akarnak elnöknek. Mindannyian a közös követelést hangoztatják: mondjon le Mubarak, módosítsák az alkotmányt. A rendszer a szakértők szerint az időre játszik, de vasárnap a kifáradásnak nem látszottak a jelei a téren.

A Gázai övezetbe érkezett a Hamász egyiptomi börtönből szökött egyik vezetője

Ajman Nufelt, aki a Hamász katonai szárnyának egyik területi parancsnoka volt a Gázai övezetben, több száz barátja fogadta a nuszejrati menekülttáborban. Nufel elmondta, hogy egy csempészalagúton keresztül jutott át, miután a rafahi átkelő zárva van az egyiptomi események miatt.

Nufelt 2008-ban fogták el az egyiptomi hatóságok a Sinai-félszigeten. A média akkori jelentése szerint felfegyverkezve hajtóvadászatot folytatott a Hamásszal rivális palesztin szervezet, a Fatah tagjai ellen, akik elmenekültek a Gázai övezetből, amikor a Hamász magához ragadta ott a hatalmat.
 
Január 31-én hat palesztin szökött meg egy Kairó melletti börtönből, köztük több Hamász-tag. Már mindannyian eljutottak a Gázai övezetbe - közölte az illetők családtagjainak koordinátora.

Izrael aggódik

"Mubarakra én mindig úgy fogok emlékezni, mint akinek három évtizeden keresztül sikerült megőriznie a két ország közötti békét" - jelentette ki szombaton Simon Peresz izraeli elnök. Figyelmeztetett arra, hogy ha Mubarakot elűzik a hatalomból, akkor a Muzulmán Testvériség kerülhet a helyére, és "ez a fundamentalista szervezet nem békét hoz". "Nagyon aggaszt minket, hogy milyen lesz a kormányváltás, a választási rendszer, mert kérdés, hogy megváltoztatják-e azokat az okokat, amelyek ehhez a robbanáshoz vezettek"- mondta Peresz. Benjámin Netanjahu miniszterelnök figyelmeztetett, hogy bármilyen is legyen az új kormány, el kell ismernie a két ország között 1979-ben kötött békemegállapodást.

Obamáék másképp gondolják

Barack Obama kormánya elhatárolódott az amerikai elnök egyiptomi különmegbízottjának egy szombati nyilatkozatától. A volt kairói nagykövet Frank Wisner szombaton a müncheni nemzetközi biztonsági értekezlet küldötteinek azt mondta, hogy Mubarak elnöknek még egy ideig a helyén kell maradnia a politikai átmenethez szükséges változások irányítására. A washingtoni kormány egy magas rangú tisztségviselője szerint Wisner szavai saját véleményét tükrözik.

A Muzulmán Testvériség párbeszédet kezd a hatalommal

Az egyik legfőbb egyiptomi ellenzéki mozgalom, a Muzulmán Testvériség bejelentette vasárnapra virradóan, hogy kész tárgyalni a hatalom képviselőivel arról: "meddig hajlandók elmenni a nép követeléseinek elfogadásában". A Muzulmán Testvériség egyben bizonyos távolságot akar tartani Iránnal is, amely azzal a felhívással fordult az egyiptomi néphez, hogy hozzon létre egy iszlamista rendszert az országban.

A betiltott, de nagyon is működő és az országban a legbefolyásosabb, legszervezettebb mozgalom szombaton bejelentette, hogy bizonyos feltételekkel elfogadta a részvételt az úgynevezett nemzeti párbeszédben. Korábban elzárkóztak ettől. A mozgalom egyik szóvivője később közölte, hogy a nemzeti párbeszéd keretében az első találkozó vasárnap helyi idő szerint 11 órakor lesz.