Teljesen logikus, amit a hivatalos Budapest állít, azaz hogy az állampolgársággal járó juttatások igénybevételéhez magyarországi lakóhellyel kell rendelkezni, és a magyar költségvetésbe kell az adót befizetni – mutat rá a magyar kettős állampolgársággal foglalkozó írásában Natalija Petervari, a lap főszerkesztője, a Prágából sugárzó Szabadság Rádió ungvári tudósítója.    

 A kérdésről Magyarországon is tájékozódó cikkíró szerint a kettős állampolgársággal kapcsolatos ukrajnai félreértések abból származhattak, hogy az ukrán média nem kapott kimerítő tájékoztatást sem Budapesttől, sem pedig az ukrajnai magyar külképviseletektől. Ebből adódóan rengeteg alaptalan feltevés keletkezett az ügyet illetően – fogalmazott.

A szerző, utalva azokra az elmúlt hetekben megjelent kijevi politikusi nyilatkozatokra, amelyek Ukrajna vonatkozásában nemzetbiztonsági fenyegetést vizionáltak a kettős állampolgárság kapcsán, kifejtette: a politikusok aggodalmaskodása bizonyos fokig érthető, mivel Budapest nem kommentálta különösebben a magyar állampolgársági törvény módosítását. Nem csoda tehát – így a cikkíró –, hogy a kérdést előítéletek és pletykák hálója fonta be, amelynek kibogozása nehéz, de nem reménytelen feladat, ha az érdeklődő illetékes helyen, hozzáértő szakemberektől kér magyarázatot.

Petervari Budapesten Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkárnál tájékozódott a kettős állampolgárság kérdésében. A magyar politikus vázolta a kettős állampolgársággal kapcsolatos törvénymódosítás előzményeit, külön kiemelve a határon túli magyarokra vonatkozó státustörvény elfogadását, s azt, hogy az Európai Unió elismeri minden tagországának a jogát saját kisebbségeinek a támogatására. Répás elmondta, hogy a mostani kormány is elsősorban ebből a megfontolásból kiindulva cselekedett, amikor célul tűzte ki a nemzet egyesítését, s módosította az állampolgársági törvényt is. Mint hangsúlyozta, ez a diszkrimináció megszüntetését célozta.

Petervari szerint csalódniuk kell azoknak a magyar gyökerekkel rendelkező kárpátaljaiaknak, akik arra számítottak, hogy ugyanolyan jogosítványokkal rendelkeznek majd a magyar állampolgárság birtokában, mint a Magyarországon élők. Ez közel nincs így – mutatott rá, idézve Répás Zsuzsannát, aki hangsúlyozta, hogy a magyar törvény nem ismer különböző kategóriájú állampolgárt, ám több olyan jogosítvány létezik, köztük a szociális és egészségügyi juttatások, amelyek nem az állampolgársághoz, hanem a lakóhelyhez kötődnek.