A mértékadó francia liberális újság kiküldött tudósítója arra hívta fel a figyelmet, hogy a kizárólag a kormánypártok, a Fidesz és a KDNP által hétfőn elfogadott "ultrakonzervatív alkotmány" nemzeti hitvallásra keresztelt preambuluma egyszer sem említi meg az Európai Uniót, de Magyarországot "a náci és a kommunista diktatúra áldozataként" mutatja be, annak a kockázatával, hogy ezzel a minimálisra csökkenti az országot 1920 és 1944 között kormányzó Horthy Miklós rezsimjének a szerepét. A kormányzó Hitler és Mussolini oldalára állt abban a reményben, hogy Magyarország visszaszerezheti az I. világháborút követően elvesztett területeit - emlékeztetett a lap.

"Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette" - idéz a lap a szövegből, amely "a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásait" is dicséri, mielőtt elítélné "a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnöket" - mutat rá a cikk szerzője. Joelle Stolz szerint a történészek megrökönyödését elsősorban az a mondat váltotta ki, amely kimondja, hogy a magyar állam 1944. március 19-én (azaz a német megszállás napján) elveszítette állami önrendelkezését, s azt csak 1990. május 2-tól, az első szabadon választott népképviselet megalakulásakor szerezte vissza.

Alkotmányozó ülés a Parlamentben

MTI

Röviden ez azt jelenti a lap szerint, hogy 46 év zárójelbe kerül, s ezen időszak alatt Magyarország nem tekinthető felelősnek azért, amit a külföldi hatalmak (Németország, majd a Szovjetunió) ráerőszakoltak. Ez a felelőtlenségi időszak magába foglalja a zsidó és a cigány lakosság, mintegy 430 ezer ember tömeges deportálását 1944. április 16-tól, miközben a magyar parlament már 1930-tól sorra fogadta el az antiszemita törvényeket - mutat rá a Le Monde.

A lap idézi Karsai László történészt, aki szerint a nemzeti hitvallásban foglaltak azt jelentik, hogy a bűnösök vagy külföldiek voltak, vagy egy olyan szélsőséges törpe kisebbség, mint a nyilasok, akiket a németek hagytak zsarnokoskodni Magyarországon 1944 októberétől. Szálasi Ferenc politikai életrajza szerzőjeként a történész arra is emlékeztet, hogy a rendszerváltás előtt a 10 millió lakosú Magyarországon 800 ezer párttag volt, valamint a Horthy által 1940-ben visszacsatolt Észak-Erdélyből akkor deportálták a magyar zsidókat, amikor Erdély déli, román részén nem voltak deportálások

Karsai szerint - mint írja a lap - az új alkotmány bevezetője ezen részének az a célja, hogy felmentse a szélsőjobboldal által tisztelt személyiségnek számító Horthy nevéhez fűződő rezsimet. "Ez azt is jelenti, hogy 1945-ben nem felszabadulás, hanem a kommunisták általi megszállás történt, azaz tagadjuk a kommunisták szerepét a nácizmus bukásában" - tette hozzá a történész.     

A Le Monde arra is kitért, hogy nagy felzúdulást váltott ki, amikor márciusban Gál András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára bejelentette, hogy a Holokauszt Emlékközpont állandó kiállításának egy részét egy új kuratóriumnak  át kell értékelnie, mert abban a Horthy-rezsimet illetően "történelmi csúsztatás" történt. A kutatók munkájába történő állami beavatkozás miatt azonnal megszületett egy petíció, majd - mint a lap hangsúlyozza - Gál visszakozott és jelezte, hogy csak személyes véleményét fogalmazta meg.

Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke - aki mások mellett elítélte "a múlt átírását" - arra hívta fel a figyelmet, hogy Gál a múzeumot felügyelő hatóságot képviseli. Feldmájer ennek ellenére nem gondolja, hogy az Orbán-kormány meg meri majd kérdőjelezni azokat az 1946-47-es törvényeket, amelyek az új alkotmány értelmében semmisnek tekintendők, s amelyek kimondják Magyarország felelősségét a holokausztban - zárta írását a Le Monde.