A volt keletnémet kommunista hatóságok által üldözött Roland Jahn  tavasszal váltotta fel Marianne Birthlert az egyesülés után létrehozott hivatal élén. A tavalyi elnökválasztáson is eséllyel induló Joachim Gauck, valamint Birthler után ő a Stasi iratait kezelő hatóság harmadik elnöke.

Hivatalba lépésekor az elnök  tűrhetetlennek nevezte, hogy 47 munkatársat még az NDK-tól "örökölt". A legtöbben közülük portásként vagy biztonsági őrként dolgoznak. "Ha egy Stasi-áldozat felkeresi a hivatalt, a bejáratnál egy volt Stasi-alkalmazottal találkozhat" - sérelmezte Jahn, aki szerint mindez az egykori áldozatok arculcsapását jelenti.

A szóban forgó beosztottakat a hivatal első elnöke, Joachim Gauck meghatározatlan időre alkalmazta a titkos iratok kezelésének megkönnyítése céljából. Az érvényben lévő munkajogi szabályok miatt azonban később nem tudta elbocsátani őket, mint ahogy utóda, Marianne Birthler sem. Jahn azonban elődeinél is nagyobb eltökéltséggel látott neki a probléma megoldásának.

A kormányzó konzervatív-liberális koalíció a jelek szerint segítségére sietett. A sajtó ugyanis arról számolt be: olyan törvénytervezet van készülőben, amely a hivatal tevékenységet szabályozó törvényt egy cikkellyel kiegészíti. Ez pedig kimondaná, hogy a hatóság a jövőben egyetlen olyan személyt sem alkalmazhat, aki korábban a keletnémet állambiztonságnál dolgozott.  Az említett 47 alkalmazottra vonatkozóan pedig azt irányozza elő, hogy számukra más szövetségi hatóságoknál kell - "képességeiknek megfelelő" -  állást keresni. Értesülések szerint elsősorban minisztériumok jöhetnek szóba.

Az ellenzék élesen bírálta a tervezetet, és annak kapcsán  "Lex Jahnról" beszélt. A Bundestag már a napokban napirendre tűzi a kérdést.