A londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank kedden közölte, hogy már folyamatban van az első egyiptomi támogatási program, amelyhez az EU, illetve az EBRD részvényes országai adományoztak tőkét.

A bank keddi londoni ismertetése szerint eddig 59 millió euró gyűlt össze ilyen adományokból; ez az első fázisa annak a gazdasági programnak, amelyet a bank az észak-afrikai és a közel-keleti térségben lezajlott politikai fejleményekre válaszul indít. Az adományokból eredő források felhasználása a technikai jellegű együttműködésre megteremti az alapjait a jövőbeni befektetéseknek, miután a részvényes országok ratifikálják az EBRD alapokmányának módosítását, lehetővé téve, hogy a bank közvetlenül is befektessen a déli és keleti mediterrán térségben - közölte kedden az EBRD.

A pénzintézet jelenleg Egyiptomban, Marokkóban, Jordániában és Tunéziában tervez finanszírozási programokat. Az EBRD közölte: kapacitásai évente 2,5 milliárd eurós befektetéseket tesznek lehetővé ebben a térségben. Ehhez azonban a régió országinak demonstrálniuk kell elkötelezettségüket a többpárti demokrácia, a pluralizmus és a piacgazdaság alapelvei mellett, és ezeket az elveket a gyakorlatban is alkalmazniuk kell.

Az EBRD-t húsz éve eredetileg Közép-Kelet-Európa, illetve az egykori szovjet térség piacgazdasági és politikai átalakulásának finanszírozására hozták létre, ám az egyes észak-afrikai arab országokban lezajlott fordulatok után felmerült annak lehetősége, hogy a pénzintézet e régió támogatásából is részt vállaljon.

A bank igazgatótanácsa július végén hivatalosan is javasolta a részvényeseknek az EBRD tevékenységének kiterjesztését a déli és a keleti mediterrán térségre. A részvényeseknek erről egyhangú döntést kell hozniuk. Az EBRD jelenleg 61 részvényes ország, valamint két kormányközi szervezet, az EU és az Európai Beruházási Bank (EIB) tulajdona.

A kazah fővárosban, Asztanában megrendezett idei éves EBRD-közgyűlésen Thomas Mirow bankelnök kijelentette, hogy az EBRD észak-afrikai finanszírozási programjai hivatalosan legkorábban 2012 tavaszán kezdődhetnek.

Mirow kijelentette azt is, hogy az EBRD becslése szerint a közép-európai EU-tagországok 2015-re "kinőnek" a bankból, s az EBRD azután elsősorban Európa déli és keleti részére, valamint Közép-Ázsiára összpontosítja tevékenységét.

A bank - amely a legnagyobb egyedi befektető jelenlegi működési országcsoportjában - a tevékenységi területén végigsöprő pénzügyi válság miatt jó ideje felülvizsgálta azt a korábbi stratégiáját, amelynek alapján - ha megvalósult volna - a közép-európai EU-tagállamok már tavaly óta nem részesülnének új finanszírozásban az EBRD részéről.

Az EBRD 2006-ban jelentette be, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010-re "kiérik" a bankból, vagyis azután nem lesz már szükségük közvetlen EBRD-finanszírozásra.

A pénzügyi válság elhatalmasodása után, 2008-ban azonban az EBRD bejelentette, hogy a kialakult helyzetben leállítja a közép-európai EU-térségből akkor már elkezdődött kivonulási folyamatot.

A működési területhez tartozó országcsoport támogatásának növeléséhez az EBRD ugyanakkor 50 százalékos tőkeemelést is kért a részvényes országoktól; ezt a Zágrábban megrendezett tavalyi éves közgyűlésen jóváhagyták.

A tőkeemelés a bank számításai szerint 2010-2012 között évi 9 milliárd euró, az utána következő három évben pedig évente 8,5 milliárd euró új finanszírozás folyósítását teszi lehetővé. Az EBRD ennek alapján arra számít, hogy 2010-től 2015 végéig összesen több mint 50 milliárd euró új finanszírozást tud nyújtani a működési területéhez tartozó országoknak.

A kereskedelmi bankok és más partnerek kapcsolódó társfinanszírozásaival együtt a londoni pénzintézet számításai szerint elérheti a 150 milliárd eurót az EBRD irányításával megvalósuló programok értéke a 2015 végéig tartó időszakban.