Irak és Törökország viszonya most a leghűvösebb Szaddám Huszein iraki diktátor 2003-as bukása óta, és vitájuk jól illusztrálja azt a szakadékot, amely a többségében síita Irakot, Iránt, valamint Szíriát Törökországtól és a Perzsa (Arab)-öböl menti monarchiáktól elválasztja.

"Hazai és regionális politikája kárt okoz Törökországnak, amely így mindenki szemében ellenséggé válik" - hangoztatta Máliki egy nyilatkozatban.

Előzőleg, csütörtökön Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök a helyi sajtó szerint ismét kirohanást intézett síita hovatartozású iraki kollégája ellen, azzal vádolva őt, hogy kizárólagos hatalomra tör, "egocentrikus" politikát folytat és kormányában hátrányos megkülönböztetésben részesíti a szunnita csoportokat. "Az iraki fejlemények nem ígérnek semmi jót" - fűzte hozzá Erdogan.

"Erdogan ismét bele akar avatkozni a belügyeinkbe, tanúbizonyságot téve arról, hogy még mindig abban az illúzióban ringatja magát, hogy uralkodó szerepe van a térségben" - reagált Máliki. "Sajnálatos, hogy nyilatkozata felekezeti dimenziót ölt,...ez a vonatkozás igen világosan megnyilvánult, és visszautasításra talált az irakiak teljes körében" - fogalmazott az iraki kormányfő.

Egy hete Erdogan fogadta a bagdadi hatóságok által körözött Tárik al-Hasemi iraki alelnököt, akit azzal vádolnak hazájában, hogy halálbrigádokat "működtetett", valamint Maszúd Barzanit, az iraki autonóm szunnita kurd régió elnökét.

A két vezető enyhén szólva nem szívleli Málikit. Az egyikük azt állítja, hogy politikai okokból koholtak vádat ellene, azért, mert szunnita, míg a másik azzal vádolja az iraki miniszterelnököt, hogy diktatórikus vezető. Az ő vitájuk hátterében az olajbevételek megosztásáért folyó küzdelem áll.

Bár Törökország - Irán után - Irak második legfontosabb kereskedelmi partnere, és számos török vállalat is jelen van Irakban, a szíriai konfliktus - a szunnita többség fellázadt a síita alaviták által uralt rezsim ellen - súlyosbította az iszlám két ágához tartozó országok viszonyát.