Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke az ülésen kijelentette: ő, akárcsak nemzeti kisebbségének képviselői, megemlékeznek erről a napról, de nem ünneplik. Tomsilav Nikolic egyebek között úgy fogalmazott: "Aki viszályt és veszekedést szít, nem akarhat jót sem Vajdaságnak, sem Szerbiának, de ne is ragadtassa el magát túlságosan, mert ő sem érdekes Szerbia számára." A tavaszi megválasztása előtt a nyugati sajtó által nacionalistának, olykor populistának elkönyvelt politikus úgy vélte, az a tény, hogy ezt az ünnepséget közösen szervezték, azt jelzi, hogy "a nehéz időkben tudunk egységesek lenni".

Pásztor István hangoztatta: "Ugyanazt az eseményt lehet ünnepelni és megemlékezni róla úgy, hogy az ne megosszon, hanem összekössön... Bizonyára vannak, akik ünneplik a mai napot. Jómagam és közösségem tagjai, s talán még némely polgártársaink, akik az első világháborút követően a vesztes oldalon álltak, mi csak megemlékezünk." Kifejtette azt is: "A Vajdaság autonómiájától való félelem voltaképpen félelem a szabadságtól, félelem a modern törekvésektől, félelem az autonóm polgároktól. Amíg a decentralizáció és regionalizáció kérdését nem rendezik az alkotmányon keresztül, nem lesz európai Szerbia. Vajdaság autonómiája a méltóság és minden szerbiai polgár szabadságának mércéje."

"Szerbia az államiságát, Vajdaság az autonómiáját ápolja. Ugyanaz a Vajdaság, amelyet Vasa Stajić annak idején keleti Svájcnak látott" - emelte ki Pásztor, hozzátéve: "A mi múltunk sokkal kilátástalanabb, mint a jövőnk."