A HRW szerint Szalahuddin Rabbani, az afganisztáni Nagy Béketanács elnöke november közepén arról beszélt, hogy a tárgyalásokon részt vevő tálib vezetők mentelmi jogot kapnának. "A tálibokkal folytatandó megbeszélések nem köthetők össze azzal, hogy a háborús bűnök és más visszaélések áldozatait megfosztják az igazságtétel jogától" - hangsúlyozta Brad Adams, a szervezet ázsiai igazgatója. "Az afgán lakosságot nem szabad az igazság és a béke közötti választásra kényszeríteni" - írta közleményében Adams.

"Felelősségre vonás alóli mentességet biztosítani népirtás, háborús és emberiesség elleni bűnök és más súlyos bűncselekmények ügyében a nemzetközi jogba ütközik" - állapítja meg a HRW közleménye, hozzátéve, hogy az afganisztáni amnesztiák története amúgy is "zavarba ejtő". 

2007-ben nagyhatalmú haduraknak sikerült elfogadtatniuk egy olyan törvényt, amely büntetlenséget biztosít a tálibok 2001-es elűzését megelőzően elkövetett minden háborús bűncselekményre. Az érintett hadurak csapatai az 1992 és 1996 közötti polgárháborúban mintegy 80 ezer civilt öltek meg az afgán fővárosban és környékén.

A NATO vezette nemzetközi erők 11 évi jelenléte ellenére mindmáig nem sikerült vereséget mérni a tálib lázadókra, s Kabul, amely attól tart, hogy a külföldi csapatok 2014-es távozása után újra fellángolnak az erőszakcselekmények, tárgyalni kíván a tálibokkal egy lehetőség szerint békésebb átmenetről. 

Afgán és pakisztáni illetékesek november közepén megerősítették: Iszlámábád beleegyezett több afganisztáni tálib fogoly elengedésébe, hogy ezzel is hozzájáruljon az afgán megbékélési folyamat sikeréhez. Kabul megelégedéssel nyugtázta a döntést. Közlések szerint 13 bebörtönzött tálib vezető szabadon bocsátásáról van szó, köztük az 1996 és 2001 között regnáló tálib kormányzat néhány tagjáról, nevüket azonban nem hozták nyilvánosságra.