Bár a kubai kormány napokig tagadta, százharminc évvel az utolsó nagy korelajárvány után a héten ötven újabb megbetegedést regisztrált az ország közegészségügyi hatósága. A szervezetnél először arra lettek figyelmesek, hogy megnőtt a heveny hasmenéses megbetegedések száma, csak ezt követően mutatták ki a laboratóriumi vizsgálatok, hogy koleráról van szó.

Noha a hivatalos szervek nem erősítették meg, az AFP hírügynökségnek nyilatkozó havannai Miriam Rodríguez elmondta, a járványnak a fővárosban már legalább egy halálos áldozata is van. „A fiam kolerában halt meg, ezt a halotti anyakönyvi kivonat is alátámasztja” – fogalmazott a Havanna egyik leginkább fertőzött kerületében élő idős hölgy.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közben felszólította a kubai kormányt, hogy tegyen meg mindent a széleskörű tájékoztatás érdekében, mivel ez lehet a kulcs a járvány megfékezésében. A figyelmeztetésre azért volt szükség, mert a fővárosi lakosság napokig csak különféle pletykákból értesült arról, hogy kolerafertőzésnek van kitéve.

Miriam Rodrigez, aki szerint a fia kolerában halt meg

AFP / Stringer

Titkolózik a kormány

„Miért nem mondanak már végre valamit? Tájékoztassák rendesen az embereket úgy, mint más normális országokban, hogy ne legyünk megijedve, és védekezhessünk. Semmit sem tudunk az egészről” – kommentálta a kormány hallgatását Twitteren egy kubai felhasználó. A rémhírek azután kaptak szárnyra, hogy a körzeti orvosok a főváros bizonyos kerületeiben házról-házra járva tablettákat kezdtek osztogatni.

A Pedro Kouri Tropical Medicine intézet sajtóközleménye szerint a vírust a Havannától 800 kilométerre található Manzanillo városából érkező utcai árusok hozhatták a fővárosba. Az egészségügyi minisztérium emlékeztetett, hogy ezen a vidéken utoljára tavaly augusztusban fordultak elő hasonló megbetegedések, amelyek végül három ember életét követelték.

A járvány megfékezése már csak azért is alapvető érdeke a karibi szigetországnak, mert a statisztikák szerint a december és április közötti időszak a legsűrűbb turistaszezonnak számít Kubában. A tavalyi évben közel hárommillió látogató érkezett az országba, főleg Kanadából, Európából, illetve Dél-Amerikából. Emellett épp most vezették be azt a reformot, mely jelentősen megkönnyíti a kubai állampolgárok külföldre utazását.

A kontinensen egyébként viszonylag gyakoriak a hasonló járványok. A hvg.hu kérdésére a perui Leonor Lamas így emlékezett vissza az 1998-as limai kolerajárványra: „mivel kisgyerek voltam, csak arra emlékszem, hogy tilos volt csapvizet innunk, klóros vízzel kellett megmosni mindent, a tévében pedig folyamatosan mentek a kolerára figyelmeztető felhívások”. A WHO statisztikája szerint így is ezrek kapták el a fertőzést, több tucat ember pedig meghalt.

Nepálból hozták a betegséget

Az utolsó kubai kolerajárvány idején, 1867 és 1882 között még Spanyol fennhatóság alatt volt az ország – árulta el Dr. Orlando Frómeta, az Orvostudományi Információs Központ munkatársa. Hozzátette, ekkor mintegy hatezer emberéletet követelt a vírus. Azóta rengeteg tapasztalatot gyűjtöttek a kubai orvosok, főként az utolsó haiti kolerajárvány során – jegyezte meg Frómeta.

Emlékeztetett, hogy egy tavalyi jelentésből kiderült, a betegséget – amely végül nyolcezer ember halálát okozta - az ENSZ nepáli békefenntartói hozhatták Haitiba. A szakértő szerint a járvány innen terjedt át Kubába, a Dominikai Köztársaságba, Venezuelába, illetve az Egyesült Államokba. A Havannán és a Haitin talált vírustörzs az amerikai járványügyi központ szerint is megegyezik.

Eddig több mint ötven megbetegedést regisztráltak

AFP / Stringer

Kubai szakemberek évek óta dolgoznak egy olyan védoltás kifejlesztésén, amely a kolera minden variánsa ellen védettségséget nyújt. Fontos azonban tisztában lennünk azzal, hogy mára a kolera – amennyiben időben felfedezik - könnyedén kezelhető antibiotikumokkal, illetve folyadékpótlással.
 
Kazinczy sem élte túl

A kolera egyébként Magyarországon sem ismeretlen jelenség. A legsúlyosabb járvány 1817-ben indult Bengáliából, majd egy évtized alatt ért el Oroszországig. Az 1830–31-es lengyel felkelés leverésére érkező cári csapatok révén végül a Habsburg Birodalomhoz tartozó Galíciába is eljutott. A magyar hatóságok 1830 decemberében katonai kordont állítottak fel a határon azért, hogy megakadályozzák a betegség elterjedését.

A határzárat három hónap múlva feloldották, mint utólag kiderült, túl korán: a kolera megjelent Magyarországon is. A karantén 1831. májusi visszaállításával pedig már nem lehetett megfékezni. A fertőzött területeket hiába vonták blokád alá a hatóságok – köztük a kolerabiztosi tisztséget viselő fiatal Kossuth Lajos. A körülbelül 465 ezer megbetegedést okozó járványban mintegy 250 ezer ember veszett oda, köztük a zempléni Széphalmon élő idős Kazinczy Ferenc.

Indiában pusztított leginkább

A kolera a vibrio cholerae baktérium által okozott betegség, amely elsősorban széklettel, hányadékkal, szennyvízzel, illetve az ezekkel érintkező nyers élelmiszerek révén terjed. A járványok kiindulópontjai általában a meleg, szervesanyagban gazdag tengerparti folyótorkolatok, ahonnan a betegség rövid idő alatt eljuthat a környező területekre is.

Bár a világhírű zeneszerző, Pjotr Iljics Csajkovszkij szintén kolerában halt meg, a betegség a korábbi elképzelésekkel szemben mégsem Oroszországból, hanem az indiai szubkontinensről származik. Moszkvában 1817-ben találkoztak először a kolerával, majd innen jutott el szép lassan Európába, később pedig Észak Amerikába is. Az utóbbi kétszáz évben hét nagy kolerajárványról tudunk világszerte.

A kolera egy elszigetelt helyi fertőzésből a 19. század derekára az egyik legelterjedtebb halálos betegséggé lépett elő, több tízmillió halálos áldozattal. A vírus csak 1847 és 1851 között több mint egymillió ember halálát okozta Oroszországban. A legnagyobb pusztítást azonban a századforduló környéként végezte Indiában, ahol nyolcmillió életet követelt az akkor még gyógyíthatatlan betegség.

A kolera becslések szerint jelenleg ötmillió embert érint világszerte. A 2010-es adatok alapján pedig évente még mindig 100-130 ezer ember halálát okozza a betegség. A 80-as évek elején ez a szám közel hárommillióra rúgott, noha pontos statisztikákat nehéz találni, mivel a kormányok a turizmus visszaesésétől tartva sokszor eltitkolják a megbetegedéseket.