A konzervatív die Welt szombati kommentárja szerint a megállapodás "bebetonozza a kiadási szerkezetet és a közösségben kialakult viszonyokat", hiszen a mezőgazdaság támogatására "továbbra is százmilliárdszámra költik az adófizetők pénzét". Az újraelosztási gépezet működésén nem sikerült javítani, mert "az adófizetők lobbija sokkal gyengébb, mint a gazdáké", holott "mindenki jól járna, ha több pénz maradna az emberek zsebében". A kormány- és államfőket csak az érdekelte, hogy otthon ne kelljen túl nagy veszteségről beszámolni, ez pedig "túl kevés" - írta a Die Welt.

A szintén konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szerint a közösségi költségvetési politika "jó irányba mozdult el". A brüsszeli csúcs megmutatta, hogy az uniós kiadások visszafogását sürgető David Cameron brit kormányfő "mégsincs annyira elszigetelt helyzetben, ahogy azt sokan mondják" - írta a FAZ, hangsúlyozva, hogy "a nemzeti adósságfékek és a költségvetési szigor fokozásának korában" nem lehet úgy folytatni a dolgokat, mint a válság előtt. Hozzátették: az EU cselekvőképességét nem rontja a költségvetés méretének csökkentése, de "még így is túl sok mindent szubvencionál".

Az egyik legkevésbé jómódú német tartományban, az egykori NDK területén fekvő Mecklenburg-Elő-Pomerániában megjelenő Ostsee Zeitung szerint "elég egy pillantást vetni Kelet-Európára, hogy megértsük, miért kell elapadnia hosszabb távon a közösségi támogatásoknak (az ugyancsak az egykori NDK területén fekvő) Brandenburgban, Szászországban vagy Türingiában". Kelet-Európa egyes térségei rendkívül elmaradottak, és az életszínvonal meg sem közelíti azt, amelyet Kelet-Németország az uniós támogatások révén 20 év alatt elért, a támogatások összértéke pedig most csökken, "ezért logikus, hogy Szászországnak és társainak hátrább kell lépniük".

A lap hozzátette: a kormányfők súlyos kudarcot vallottak a fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelemben, hiszen csupán 6 milliárd euró pótlólagos forrást irányoztak elő "ennek az időzített társadalmi bombának a hatástalanítására", ami édeskevés ahhoz képest, hogy már az 5,5 milliót is meghaladta a fiatalkori munkanélküliek száma, és Görögországban vagy Spanyolországban a fiatalok több mint felének nincs munkája, pedig rugalmasak, beszélnek nyelveket és sokkal jobban képzettek, mint a korábbi nemzedékek.