Az al-Gumhúríja című kormánylap "a nép legitimitásának győzelmeként" ünnepelte a fordulatot. A vezető kormánypárti napilap, az al-Ahram is azt írta, hogy a "népi legitimitás" elűzte az elnököt. A Murszi ellenzékét nagymértékben támogató független sajtó – köztük az al-Horuk és az al-Maszri al-Jum – "a hadsereg és a nép győzelméről", "Egyiptom visszatéréséről" írt.

(Az egyiptomi elnökbuktatásról itt olvashat bővebben!)

A Horreja al-Adala, a Muzulmán Testvériségből kivált Szabadság és Igazságosság Pártjának lapja ellenben nem adott hírt Murszi elmozdításáról. Ehelyett a leváltott elnököt támogató egyik tüntetésről számolt be, és közölte Murszi egyik utolsó felhívását, amelyben egységkormány létrehozását javasolta.

AFP / Khaled Desouki

Az izraeli lapok mind kiemelt helyen, címlapjukon foglalkoznak az egyiptomi fordulattal. Az izraeli Háárec című lap szerint az ellenzék számára is komoly kihívásokat jelent a katonaság szerepe a történésekben. „Ha egy demokráciát célzó forradalom a szuronyokra hagyatkozik céljai elérése érdekében, akkor új jelentése lesz a demokráciának. Aggódniuk kell majd, hogy meggyőzzék a hadsereget a laktanyákba való visszatérésről, hogy a civilek kormányozhassanak. Ráadásul már most meg kell győzniük mindenkit, hogy a katonai uralom a népakaratot türközi" – írta a lap.    

"Nem demokrácia"

A Maariv egyik cikke szerint nem demokrácia, amikor egy megválasztott elnököt megdöntenek a tömegek és a hadsereg. Feltűnő a különbség a tereken tüntető fiatalok és a választási urnáknál megjelenő tömegek véleménye között, s a kutatásokból az derül ki, hogy az utóbbi öt évben folyamatosan nőtt a vallási tényezők ereje az országban.

A lap szerint egyáltalán nem egyértelmű, hogy a tüntetőkkel azonosul a többség, lehet, hogy a választásoknál ismét illúziónak bizonyul a Facebookon szerveződő fiatalok ereje. De „Egyiptom az arab világ legnagyobb és legfontosabb országa. Izraeli szemszögből nézve azt kell kívánni, hogy gyorsan kilábaljon a válságból, hogy egy működő és virágzó szomszéddá váljon. A tegnap este kijelölt testületről nem mondhatjuk, hogy pontosan ez a demokrácia, de sok szerencsét kívánunk neki” – írta az izraeli Maariv. 

AFP / Khaled Desouki

Két évvel az arab tavasz után kitört az "egyiptomi nyár" – írta csütörtökön a Le Parisien, amely valamennyi francia napilaphoz hasonlóan címlapján foglalkozott az egyiptomi politikai fordulattal. Az iszlamisták kudarcának büntetése című szerkesztőségi írásában a Le Figaro arra hívta fel a figyelmet, hogy Egyiptomban "a kulisszák mögött mindig a hadsereg mondja ki az utolsó szót". 

"A városi fiatalság lázadásával szemben a tábornokok két évvel ezelőtt elengedték a kifáradt Mubarak és üzletelő klánjának a kezét ... Murszi a demokrácia paródiáját mutatta be, nem rendezte a gazdasági problémákat, nem volt tekintettel az ország érdekeire, a saját mozgalmának törvényét kényszerítette az országra, s egy év alatt az ellenzék megszervezte magát. A hadsereg, amely megbékélt Murszival, végül őt is dobta" – írta a konzervatív lap. 

"Elképesztő visszaélés a hatalommal"

A Libération szerint Murszi egy év alatt nem tudta bebizonyítani, hogy a mérsékelt iszlám működhet demokratikus keretek között. A tekintélyelvű sodródása miatti frusztrációk az alkotmány vitatott reformjában koncentrálódtak, amely egyértelműen sértette az egyéni és a vallási szabadságjogokat – hívta fel a figyelmet a baloldali lap. 

AFP / Mohamed El-Shahed

A Le Parisien szerint az iszlamisták visszaélése a hatalommal "elképesztő" volt. A forradalomnak, amelyet nem ők robbantottak ki, sokáig haszonélvezői lehettek, miután imázsuk alapján ők voltak az előző rendszer mártírjai. "Egyiptomban a vallásosok nem tudtak csodát tenni. A politikai iszlamizmus megmutatta a korlátait" – írta a lap.   

A mértékadó Le Monde szerint senki nem gondolta, hogy Egyiptomban egyik napról a másikra skandináv demokrácia fog működni. A liberális lap megítélése szerint az országban egy forradalmi folyamat zajlik, amelynek második felvonása volt Murszi megbuktatása. "Megint a hadsereg" címmel közölt jegyzetet az egyiptomi eseményekről a Der Standard. Az osztrák liberális lap szerint Mohamed Murszi kikényszerített távozása még nem garancia a nyugalomra Egyiptomban.

A nép érdekében

Az egyiptomiak egy része erősen hisz abban, hogy a hadsereg alapjában az emberek érdekében cselekszik. De még úgy is, hogy megpróbáltak közéleti személyiségek egy sorának felvonultatásával legitimitást kölcsönözni a lépésnek, a hadsereg mégis kétes őre marad a demokráciának. Az alkotmánymódosítások, amelyeket a hadsereg forgat a fejében, aligha fognak egybevágni az ellenzék szándékaival. Mohamed el-Baradei és szövetségesei nagy kockázatot vállalnak: gyakorlatilag ők vállaltak biztosítékot arra, hogy a helyzet nem marad meg a katonai puccs szintjén. Különösen II. Tavadrosz kopt pápa, illetve az egyiptomi keresztények számára járhat tragikus következményekkel, ha félresikerül az átmenet – írta a Der Standard.

AFP / Gianluigi Guercia

Svédország elfogadhatatlannak tart bármilyen katonai beavatkozást, még akkor is, ha úgy tűnik, hogy ennek a beavatkozásnak széles körű támogatottsága van az egyiptomi társadalomban – írta a Svenska Dagbladet országos napilap a svéd külügyminiszter Carl Bildt reagálását ismertetve. 

A külügyminiszter az egyiptomi helyzetet veszélyesnek nevezte. Úgy vélekedett: "ha elnyomják azokat az erőket, amelyek még támogatják Murszi elnököt, főként a Muzulmán Testvériséget, akkor az országban kialakul egy olyan spirál, amelynek egyre súlyosabb következményei lesznek" – idézte a lap a minisztert. Bildt ugyanakkor hangsúlyozta: csak további adatok birtokában tudja majd megállapítani, hogy Egyiptomban katonai puccs történt-e.