A jelentés szerint mindketten csütörtök este nyújtották be lemondásukat Mahmúd Abbász palesztin elnöknek, akinek el kell döntenie, hogy méltányolja-e kérésüket vagy elutasítja. Abbász összehívta a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) végrehajtó bizottságának ülését, hogy mihamarabb megvitassák az Erekat és Stajje lemondása után kialakult helyzetet.

Egyes értesülések szerint a két palesztin tárgyaló azért nyújtotta be lemondását, mert egyrészt Izrael "nem eléggé elkötelezett" a béketárgyalások folytatása iránt, másrészt pedig arról döntött, hogy 1500 lakással bővíti az 1995-ben alapított ultraortodox kelet-jeruzsálemi Ramat Slómó telepesnegyedet, egy olyan tervet újítva fel, amelyet Washington már 2010-ben elítélt. A palesztin hatóságok szerdán elítélték az izraeli kormány döntését.

Megfigyelők arra is felhívják a figyelmet, hogy Erekat és Stajje azután nyújtotta be lemondását, hogy ismertté vált: november 5-én a térségbe érkezik John Kerry amerikai külügyminiszter, aki másnap Jeruzsálemben tárgyal a közel-keleti folyamat előmozdításáról Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, illetve a ciszjordániai Rámalláhban Mahmúd Abbásszal.

Az izraeli-palesztin béketárgyalások majdnem hároméves szünet után júliusban kezdődtek újra Washingtonban előzetes feltételek nélkül, Kerry tevékeny közvetítésével. Az izraeli és palesztin tárgyalóküldöttségek azóta 15-ször találkoztak egymással, s csak ezen a héten kétszer ültek le tárgyalni. A párbeszédnek 9 hónapos határidőt szabtak, de mind ez idáig nem sikerült áttörést elérni.

Közben egy izraeli harckocsiból kilőtt lövedék kioltotta a Hamász iszlamista szervezet egyik fegyveresének az életét, egy másikat pedig megsebesített a Gázai övezetben - közölte péntekre virradóra az izraeli média palesztin forrásokra hivatkozva.

Az incidens csütörtök este történt a palesztin enkláve déli részén, közel ahhoz a helyhez, ahol az izraeli hatóságok nemrégiben felfedeztek egy alagutat, amely az övezetet Izrael területétől elválasztó biztonsági kerítés alatt vezetett. A Hamász tájékoztatása szerint izraeli harckocsik behatoltak a Gázai övezet területére, és több órán át ott tartózkodtak. Harcok robbantak ki, miután palesztin fegyveresek aknagránátokat lőttek ki a harckocsikra, amelyek viszonozták a támadást. Egy izraeli helikopter is lőtte rakétákkal a palesztin célpontokat.

Az izraeli hadsereg október közepén egy, a homokos talajba betonból épített, két kilométer hosszú alagutat fedezett fel ezen a helyszínen, és nagy mennyiségű robbanóanyagra bukkant benne. Az alagutat a gázai Hán-Júnisz körzetből Izraelbe vezetett a szigorúan megerősített határ alatt. A Hamász felfedte, hogy emberei építették azt az alagutat, azzal a céllal, hogy azon keresztül izraeli katonákat raboljanak el, majd Izraeltől megállapodást kizsarolva kicseréljék őket Izraelben bebörtönzött palesztinokra. Megtorlásul Izrael egy időre ismét leállította a Gázai-övezetbe irányuló építőanyag-szállítást.

Két héttel a hán-júniszi alagút felfedezése előtt az izraeliek felfedeztek egy másikat, amely az övezet déli részén található Abszán falutól indult, és az izraeli Ein-Haslosa nevű kibucnál ért véget. Hét évvel ezelőtt az egyik ilyen alagúton keresztül jutottak be fegyveresek Izraelbe és hurcolták el Gilád Salitot. A katonát ötéves fogva tartás után egy egyezmény keretében engedték szabadon 1027 palesztin fogolyért cserébe.