A kísérletben résztvevő tudósok szerint az ilyen típusú járművek fejlesztésére fordított kormányzati források összege "drámain megnőtt", elsősorban a hadsereg részéről. Az önjáró, távirányítással működő, víz alatti robothajók tökéletesítésén legalább 15 fejlesztő csoport dolgozik, tagjaik az ország vezető egyetemeiről és kutatóintézeteiből érkeztek.

Miközben a levegőben bevetett drónok kifejlesztését több évtizede fizeti az állam, a hasonló, víz alatti járművek gyakorlati jelentőségét csupán nemrég fedezték fel – idézi a lap Ma Csong-lit, a harpini műszaki egyetem szakértőjét. Ma szerint a hadsereg mindenekelőtt a vízi drónok hírszerzési alkalmazásában érdekelt, de ezek a járművek objektumok hordozására is képesek lesznek, és rakétákkal is fel lehet azokat szerelni.

A járművek éjjel-nappali megfigyelésre képesek, az emberi szemnél jóval távolabbra látnak majd, nagy számban bevethetők, legfőbb előnyük pedig az, hogy a sebesülések számát csökkentik. A legnagyobb kihívásként Ma az éles és stabil képek és videók felvételére képes kamera kifejlesztését nevezte meg, amelynek ezenkívül arra is képesnek kell lennie, hogy megkülönböztesse a hadihajókat a civil hajóktól. A fentiek nélkül nem kezdődhet el a víz alatti drónok tömeggyártása – hangsúlyozta Ma.

A kutató azt is megjegyezte: nem Kína az első ország, amely ilyen járművekkel kísérletezik. Az Egyesült Államok korábban kezdett a fejlesztésbe, és meggyőző eredményeket tudott felmutatni, a kínai modelleket ugyanakkor az amerikainál szélesebb körű használatra kell tervezni.

"Kínának számos vízi szomszédja van. Ezeken a konfliktussal terhelt területeken a drónok az emberi jelenlétet igénylő hajóknál jóval hatékonyabban, kényelmesebben és biztonságosabban tudnak működni, és azoknál kevesebbe is kerülnek" – fogalmazott a tudós.