Navracsics Tibor az ifjúsági, oktatási, kulturális biztosi posztot kapta Junckertől
Utolsó frissítés:
Szerdán délben mutatta be az új, 27 tagú Európai Bizottságot Jean-Claude Juncker, az EB luxemburgi elnöke. Magyarország Navracsics Tibort küldte az EB-be, aki végül az ifjúsági, oktatási, kulturális biztosi posztot kapta. A régió többi országának küldöttei ennél sokkal fajsúlyosabb feladatokat láthatnak el, de Juncker sokakat meglepett.
Most érkezett
Ezt várja Juncker Navracsicstól
Az Európai Bizottság honlapjára időközben felkerültek azok a levelek, melyeket Juncker küldött ki a biztosoknak egyfajta iránymutatásul szolgálva. A Navracsicsnak szóló levélben az EB elnöke azt várja az új magyar biztostól, hogy járuljon hozzá azon programokhoz, melyek az oktatási rendszereket tudnák modernizálni az EU 2020 stratégiával összhangban. A magyar biztosnak az európai kulturális diverzitást is promotálnia kell, illetve segítenie kell abban, hogy az uniós kulturális szektorok új közönségekhez juthassanak el.
A magyar biztosnak az európai egyetemek közötti együttműködést és minőségi oktatást is elő kell mozdítania, és támogatnai kell az Erasmus+ programot. Az oktatás, üzleti élet és kutatás háromszögének együttműködését is elő kell segítenie Navracsicsnak.
A levélben még szó van arról is, hogy mely különböző biztosok, illetve alelnökök munkáját kell majd Navracsicsnak segítenie, emellett még szó van benne arról is, hogy a magyar biztosnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az EU közvéleménye jobban megérthesse azt, hogyan is formálódnak az uniós politikák, illetve maga az EU hogyan működik, és hogy bevonják a polgárokat az uniós vitákba.
Percről percre
Juncker ki sem mondta Navracsics nevét
Az EB-elnök egyszer ugyan megemlített az új magyar biztos által kapott ifjúsági, oktatási és kulturális tárcát, de Navracsics Tibor neve nem merült fel a sajtótájékoztatón.
Direkt kaptak bizonyos országok bizonyos területeket
A francia Le Soir újságírója arra mutatott rá, hogy egyes országok biztosai igen közvetlen módon kapták meg azokat a feladatokat, amelyek a hazájukban kritikusnak számítanak: ilyen Pierre Moscovici, akinek franciaként gazdasági ügyekkel kell foglalkoznia, vagy a görög Dimitris Avramopoulos, akinek a migrációs kérdéseket kell majd megoldania. Juncker azt válaszolta, ez szándékos a részéről, ez a stratégia része.
Egy másik kérdésre Juncker azt mondta, a pénzügyekkel foglalkozó több biztos közül a francia Pierre Moscovici fogja majd képviselni az EB-t az eurócsoportban.
Juncker csapatjátékos
Egy újságíró azt hiányolta, hogy Juncker nem beszélt saját szerepéről a bizottságban – az elnök erre kifejtette, ő nem diktátor, de persze védeni fogja a saját álláspontját. Mint mondta, ő igazából csapatjátékos, és nem egy hierarchikus bizottságot akar, hanem egy olyat, amely teamekben dolgozik, együttműködik, és láthatóvá válik a tagállamokban is.
Juncker hozzátette, egyenlőnek tekinti a biztosokat, mint mondta, minden pozíció és terület ugyanolyan fontos számára.
Lesz extra hatalma a holland biztosnak?
Egy újságíró arra kérdezett rá, hogy az "első számú" alelnöknek nevezett holland Frans Timmermansnak milyen különleges jogosítványai lesznek, illetve hogy ez hol van lefektetve. Juncker kifejtette, az alelnökök ugyanúgy az elnöki hivatallal fognak dolgozni.
A biztosok nem a saját országukat kell, hogy képviseljék
Juncker kifejtette, a biztosokat ugyan a tagállamok kormányai delegálják, de nem az anyaországuk érdekeit kell, hogy képviseljék. Mint mondta, ha rájön arra, hogy valamelyik biztos egy másik poszton jobban teljesítene, akkor majd áthelyezi.
Nem lehet elálllni a kényes kérdések elől
A jelöltek meghallgatása pontosan meghatározott rendben történik majd: mindenkinek el kell készítenie egy előzetes bemutatkozást, és kitölteni egy végzettségéről, szakmai tapasztalatairól szóló adatlapot, amit szétküldenek az EP-képviselőknek. A meghallgatás háromórás, először a pártok képviselőcsoportjai kapnak lehetőséget a kérdések feltételére erősorrendben, majd egyéni kérdések jöhetnek.
„A meghallgatáson a jelöltek szakmai, és emberi alkalmasságát is vizsgálják, így bárki, bármit kérdezhet, az adott portfóliótól eltérő témákban is. A jelölt persze mondhatja azt, hogy ez nem tartozik a tárgyhoz, de ezzel mindig rossz benyomást kelt, és a kérdező hivatkozhat arra, hogy az illetőt az adott állam kormánya delegálta, biztosan van véleménye” – mondta a hvg.hu-nak Balázs Péter. Az első magyar uniós biztos szerint a meghallgatásoknak nagy a jelentősége, és nagyon komolyan veszik a résztvevők, főleg, hogy az egész a legnagyobb nyilvánosság előtt zajlik – több televíziós csatorna is élőben szokta közvetíteni az eseményt.
„Emiatt a parlamenti képviselők a nyilvánosság előtt is meg akarják mutatni, mennyire komolyan veszik ellenőrző szerepüket, mint az EU legnagyobb demokratikus intézménye, így ezek nagyon komoly meghallgatások, rendszeresen előfordul, hogy egy-egy jelöltet alkalmatlannak minősítenek (ez történt például Kovács Lászlóval), ilyenkor éveken át olvasható a bizottság honlapján az erről szóló levél; de például az első Barroso-bizottságot egy az egyben elutasították” – mondta a CEU tanára.
Az alelnökök szuperbiztosokként dolgoznak majd együtt a többiekkel
Az alelnökök egyfajta "szuperbiztosokként" is saját teammel fognak dolgozni és együttműködnek majd a többi biztossal, így Valdis Dombrovskis euróért felelős alelnöknek együtt kell majd dolgoznia a francia szocialista Pierre Moscovicivel, aki megkapta Olli Rehn korábbi hivatalát, a gazdaságért és pénzügyekért felelős hivatalt az adózással és vámügyekkel együtt.
Juncker felsorolta, hogy az euróért és szociális párbeszédért felelős alelnöknek ki mindenkivel kell majd együtt dolgoznia, itt megemlítette a Navracsics által képviselt ifjúságpolitikát is.
Jól kitoltak Navracsiccsal
A 2004-ben, 2007-ben, illetve 2013-ban csatlakozott kelet-közép-európai tagállamok közül úgy tűnik, Magyarország kapta az egyik legkevésbé fajsúlyos pozíciót. A leosztásról itt látható egy infografika.
Kristalina Georgieva bolgár biztos alelnöki pozícióban az uniós költségvetésért és személyi ügyekért lesz felelős, Alenka Bratusek volt szlovén kormányfő az energiaunió portfóliót kapta meg szintén alelnöki tisztségben. Szintén alelnöki rangban Valdis Dombrovskis korábbi lett miniszterelnök az euróért és a szociális párbeszédért felel majd, Andrus Ansip volt észt miniszterelnök pedig a digitális egységes piacért lesz felelős ugyancsak alelnöki pozícióban.
Maros Sefcovic szlovák politikus a Juncker-bizottságban is helyet kapott, ő a közlekedésért és az űrügyekért felel majd, Neven Mimica horvát biztos a nemzetközi együttműködést és fejlesztést kapta. Vytenis Andriukaitis lett politikus az egészségügyet és élelmiszerbiztonságot viheti, Elzbieta Bienkowska pedig a belső piacért, vállalkozásokért, kkv-kért felelős biztos lesz. Vera Jourová cseh politikus pedig az igazságügyért, fogyasztókért és nemek közötti egyenlőségért felel majd, a román biztos, Corina Cretu pedig a regionális politikát viszi majd.
Emellett megjegyezhetjük még, hogy a kicsiny Málta elvitte a környezetért, halászatért és hajózási ügyekért felelős biztosi posztot, Karmenu Velláé ez a portfólió.
Hét alelnök lesz – hét prioritás
Jean-Claude Juncker átváltott franciára, hogy elmondja, hogyan fognak dolgozni, és milyen lesz az új bizottság szerkezete. Mint mondta, hét helyettese lesz, ez újdonság.
Ezek egyike Federiva Mogherini, a külügyi főképviselő (Catherine Ashton helyettese). Köztük van a holland volt külügyminiszter, Frans Timmermans, aki Juncker jobbkezeként fog dolgozni a reformokért, az intézményközi kapcsolatokért, a jogállamért és az alapvető jogok fenntartásáért.
Kristalina Georgieva a költségvetésért és az emberi erőforrásokért, a szlovén Alenka Bratusek az energiaunióért, az észt Andrus Ansip a digitális egységes piacért, a lett Valdis Dombrovskis az euróért és a szociális párbeszédért, a finn Jyrki Katainen pedig a növekedésért, versenyképességért és foglalkoztatásért fog felelni.
Juncker bizottságában ez a hét terület kapott prioritást, ezért ezekért a területekért felel a hét alelnök.