Kína sajátosan értelmezte a tengeri határokra vonatkozó egyezményeket, mikor szigetek építésébe kezdett a vitatott tengeri határokon, ugyanis a szárazföldektől engedélyezett távolságra is kihajózhatnak hadihajóik a tengeren, az építkezésekkel ezt a távolságot toldották meg, valamint stratégiai jelentősége is van. Japán a Kelet-kínai-tengeren érzékelte a veszélyt, ráadásul a halászati határokat is megpróbálta átrendezni a kínai kormány.

A The Guardian hivatalos forrásokból arról értesült, hogy a japán kormány több ezer katonát és rakétavédelmi rendszert is telepít a határhoz közeli szigetekre, hogy így felügyeljék a kínai haderő tevékenységét. A rakéták képesek hajók és vadászgépek lelövésére is, ezeket közel 200 szigetre telepítik, egészen Tajvan szomszédságáig. Japán ezzel a lépéssel lehetetlenné tenné, hogy Kína bármely hajója az ellenőrzése nélkül jusson a Csendes-óceán túlsó felére, hadihajóik a nemzetközi vizeken engedéllyel közlekedhetnek, de a rakéták hatótávolságában.

Toshi Yoshihara, az Amerikai Haditengerészeti Főiskola professzora szerint Japán lépése olyan, mintha ráborította volna az asztalt a kínaiakra. Más szakértők szerint is lényegesen átrajzolhatja a haditengerészeti erőviszonyokat a japán döntés, akik az USA-val szövetségben nagyot nyerhetnek a védelmi rendszeren.