„Mindig is úgy éreztem, akadályozták a nyomozókat, hogy kiderítsék, ki volt a megrendelő. Egy centiméterrel sem kerültünk közelebb az igazsághoz, de nem adom fel a reményt” – közölte a 48 éves korában meggyilkolt újságírónő fia, Ilja Politkovszkij. A Novaja Gazetában publikáló, két gyerekes Politkovszkaja már hosszú ideje félelemben élt, mielőtt kioltották volna az életét, számtalanszor kapott halálos fenyegetéseket. Amiket komolyan kellett venni, hiszen többször is elfogták, megverték, sőt egyszer még meg is mérgezték, hogy ne jusson el 2004-ben a beszláni iskolai túszdráma helyszínére.

Tüntetők négy nappal az újságírónőt ért merénylet után, 2006. október 11-én.

AFP / Denis Sinyakov

Bár Politkovszkij még reménykedik, a jelenlegi viszonyok között alig van esély a komoly nemzetközi visszhangot is kiváltott merénylet hátterének tisztázására. Politkovszkaja ugyanis elsősorban az orosz hadsereg és a velük szövetségben lévő Kreml-párti csecsen milíciák által elkövetett csecsenföldi gyilkosságok és egyéb jogsértések ügyében nyomozott, s most évek óta éppen az a Ramzan Kadirov van hatalmon a kaukázusi köztársaságban, aki az egyik főparancsnoka volt a csecsen szakadárok ellen fordult oroszpárti csecsen osztagoknak. Kadirov pedig most is a Kreml szövetségese, s akármit is tesz hazájában, Vlagyimir Putyin orosz államfő kiáll mellette, vagy legalábbis nem bírálja őt nyilvánosan.

Így történhetett meg az, hogy Kadirov ellenfelei még Moszkvában sem érezhették magukat biztonságban, nem csak Politkovszkaját lőtték le, hanem a Kadirovval szembeszegült csecsen katonai parancsnokokat, vagy üzletembereket is. Politkovszkaja a fenyegetések és kollégái kérése ellenére is folytatta a csecsenföldi oknyomozást. „Bár mondtuk neki, hogy már nagyon veszélyes dolgokat vállal, azt válaszolta, nem teheti meg, hogy szemet huny a csecsenföldi jogsértések fölött” – emlékezett vissza kollégájára Szergej Szokolov, a Novaja Gazeta főszerkesztő-helyettese.

A Novaja Gazeta 1993-as megalapítása ót hat újságíróját vesztette el merényletekben. „Csak egyszer éreztük úgy, hogy fel kell adnunk, s ez Anna halála után történt. Összegyűltünk, s elhatároztuk, bezárjuk a lapot, mert egyetlen újság sem ér annyit, hogy emberek haljanak meg miatta. A fiatalok viszont tiltakoztak, s megállapodtunk,, folytatjuk, ha megtaláljuk a gyilkosokat. Előbb, vagy utóbb ez is megtörténik” – tette hozzá Szokolov.

AFP / Maksim Blinov/Sputnik

A Novaja Gazeta – hogy mutassa eltökéltségét – különszámmal emlékezett meg Politkovszkajáról, s a nyomozással kapcsolatok cikkek mellett megjelentek a csecsenföldi jogsértésekkel, illetve korrupcióval foglalkozó írások is. Politkovszkaja íróasztala és széke pedig 2006 óta üresen áll a szerkesztőségben.

A Politkovszkaja elleni merénylet sok mindenben hasonlít a tavaly februárban agyonlőtt ellenzéki pártvezér, Borisz Nyemcov ügyéhez. Leginkább abban, hogy ott is csecseneket vádolnak a gyilkosság végrehajtásával, s az is közös, hogy Nyemcov esetében sem tudni, ki az, aki megrendelte a bérgyilkosságot.Talán az sem teljesen véletlen, hogy Nyemcov gyilkosainak a pere pont azon a héten kezdődött meg, amikor a világ megemlékezett Politkovszkaja halálának tizedék évfordulójával. Ami – valószínűleg véletlenül – egybe esik Putyin születésnapjával is.

Oroszországban 1992 óta 54 újságíró vált merénylet áldozatává, s legtöbbjük ügyében a mai napig nem derült ki, kik állnak a gyilkosság mögött. A Putyin előtt években, 2000-ig – Borisz Jelcin elnöksége idején – harmincan haltak meg, s egyikük, Dmitrij Holodov, aki a jelcini rendszert átszövő korrupciót vizsgálta, ugyanabban a temetőben nyugszik, mint Politkovszkaja.