Az előzetes eredmények szerint Milo Djukanovic már az elnökválasztás vasárnapi első fordulójában megszerezte a szavazatok több mint ötven százalékát, és ezzel megnyerte a voksolást.

A Djukanovic vezette Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) be is jelentette, hogy Montenegró új köztársasági elnöke Milo Djukanovic lett. Milos Nikolic, a DPS képviselője újságíróknak azt mondta: Djukanovic nagy és történelmi győzelmet aratott egy olyan választási versenyben, amelyben "egyedül volt mindenki ellen".

Az országos választási bizottság még nem közölt előzetes adatokat, de két megfigyelőközpont felmérése szerint sem kell második fordulót tartani, Djukanovicra már az első fordulóban a szavazók 53-54 százaléka voksolt ugyanis, míg a legfőbb riválisának tartott, párton kívüli Mladen Bojanic a voksok 33 százalékát szerezte meg.

Bojanic esti sajtótájékoztatóján azt mondta: nem fog gratulálni Djukanovicnak. Megköszönte ugyanakkor a támogatást, és leszögezte: nem adja fel a harcot, megmutatkozott, hogy szükség van az általa képviselt elvekre, ezért tovább fog küzdeni azért, hogy "felszabadítsa Montenegrót Djukanovic diktatúrája alól".

A nem hivatalos adatok szerint a végleges részvételi arány 64 százalékos volt, míg a választási bizottság által közölt adatok alapján este fél nyolcig a szavazópolgárok 61,6 százaléka voksolt.

Az elnöki tisztségért hét jelölt indult. Filip Vujanovic leköszönő államfő mandátuma május 20-án jár le, Milo Djukanovic  ezután veheti át tőle az elnöki posztot. A politikus korábban 27 évig vezette már a kis, Adria-parti országot hat mandátumban miniszterelnökként, egyszer pedig köztársasági elnökként.

Djukanovic a kampányban azt ígérte: vezetésével az eddigi irányvonal folytatódik, vagyis az ország Brüsszellel ápol majd szoros viszonyt, és nem melegíti fel a kapcsolatot Moszkvával.

Milo Djukanovic 2006-ban függetlenítette Montenegrót Szerbiától, később pedig a Nyugat felé fordult, szakított Oroszországgal, valamint elindította az európai uniós és NATO-csatlakozási tárgyalásokat. Podgorica már a 35 fejezetből 30-at megnyitott Brüsszellel a csatlakozási tárgyalások során, és várhatóan 2025-re az EU teljes jogú tagjává válik. A NATO-nak már tavaly tagjává vált a kis balkáni ország. A többi jelölt az EU-val fenntartott kapcsolat lazítását, és az Oroszországgal való viszony megerősítését ígérte az MTI összefoglalója szerint.