Néhány nap alatt két oroszországi városban – az észak-oroszországi Arhangelszkben és az Uralban lévő Jekatyerinburgban – is kisebbfajta csoda történt: a helyiek szembefordultak a hatalommal, és kitartó küzdelem után győzelmet arattak. A korábban kis kompromisszumokra sem hajlandó hatalom visszavonulása azt mutatja, gyengülőben van a népszerűségéből sokat vesztett Vlagyimir Putyin nevével fémjelzett orosz kormányzati struktúra, s hogy nem feltétlenül működik hosszú távon a magyarországihoz hasonló civilszervezet-ellenes propagandaháború.

Arhangelszk közelében az ellen tiltakoztak a helyiek, hogy Moszkva úgy döntött, az észak-oroszországi kikötőváros közelében lévő egyik település mellett nyit szeméttelepet, s temeti el tonnaszámra a főváros szemetét. Moszkvában évente 6,6 millió tonna hulladék keletkezik, s a hatóságok országszerte 26 olyan körzetet jelöltek ki, ahová elszállítják a helyben kezelhetetlen mennyiségű szemetet.

Az Arhangelszkhez közeli Sijez település lakói azonban hónapok óta tüntetésekkel tiltakoznak a terv végrehajtása ellen, s akkor sem hátráltak meg, amikor az északra vezényelt rohamrendőrök elvitték a munkagépeket őrző telephely köré gyűlt élőlánc több tagját. A helyeik végül a jelek szerint diadalmaskodtak, a moszkvai hatóságok közölték, addig felfüggesztik az előkészületeket, amig meg nem szerzik a helyiek hozzájárulását a szeméttelep megépítéséhez. 

Nem kell az újabb templom

Az ország negyedik legnagyobb városának számító Jekatyerinburgban is hasonló történt. Nap mint nap ezrek vonultak fel, hogy tiltakozzanak az ellen, hogy a másfél milliós város egyik központi terén, a bokrok és fák helyére építsék újra a szovjet hatalom által a múlt század harmincas éveiben lerombolt ortodox templomot.

A hatóságok egy ideig itt is keménykedtek, és sorra őrizetbe vették a tiltakozók vezetőit, ám a hét közepére megváltozott a helyzet, s előbb Putyin elnök közölte, hogy a projektet csak akkor folytatják, ha a jekatyerinburgiak többsége is támogatja az építkezést, majd a polgármester is bejelentette, felfüggesztik a tereprendezést, és elbontják a parkot körülvevő kerítést. 

AFP / Sputnik / Pacel Lisitsyn

Az arhangelszki és jekatyerinburgi kis diadal is azt mutatja, hogy Oroszország vidéki városaiban megjelentek azok az önálló civilszervezetek, amelyek nem félnek kiállni jogaik mellett. Az is figyelemre méltó, hogy 2011-2012-ban főként a nagyvárosokban, Szentpéterváron és Moszkvában vonultak utcára az emberek, most már vidéken is szerveződnek a központi hatalomtól már nem, vagy a korábbinál kevésbé tartó civil szervezetek. S ráadásul úgy szerveződnek, hogy Oroszországban a magyarországinál előbb hozták meg a hatalomnak nem tetsző civil szervezetek elleni törvényt, s nyilvánították hivatalosan is „külföldi ügynöknek” a határon túlról is támogatást kapó csoportokat.

Visszatáncoló központ

Míg korábban a rendőrségnek sikerült elfojtania a helyi „lázadásokat”, most úgy tűnik, a rendfenntartó erők sokkal óvatosabbá váltak, s visszavonulnak, ha komoly ellenállásba ütköznek. Ennek pedig az a fő oka, hogy a 2014-es csúcs utáni népszerűségből sokat vesztett Putyin-rendszer magabiztossága megrendült, s már nem vállalja fel, hogy a központ számára kevésbé fontos apróbb ügyekben is minden lehetséges eszközt bevessen. A helyiek most Arhangelszkben és Jekatyerinburgban is attól tartatnak, hogy miután nem sikerült a roham, jönnek a „szoft módszerek”: például a megosztási kísérletek, valamint a manipulált közvélemény-kutatási eredmények közzététele.

A független Levada Központ felmérése szerint Putyin támogatottsága hatvan százalék körül van, ez jóval alacsonyabb, mint a 2014-es csúcsszint, amikor – az Ukrajnához tartozó Krím félsziget elfoglalása után a megkérdezettek közel kilencven százaléka még egyetértett a Kreml politikájával. A VCIOM nevű közvélemény-kutató pedig azt állapította meg, hogy a Putyin iránti bizalom 13 éves mélypontra – 33,4 százalékra – zuhant, azaz kevesebben bíznak az államfőben, mint a 2011-es tüntetési hullám kezdetekor. Az intézet adatai drámai népszerűségesésről tanúskodnak, egy évvel ezelőtt, az elnökválasztás napjaiban a bizalmi szint még ötven százalék fölött volt.

Elszállt eufória

A háttérben több tényező is áll, az egyik az, hogy Putyin tavaly ősszel aláírta azt a törvényt, amely a nők és a férfiak számára is öt évvel felemelte a nyugdíjkorhatárt, s a szint – nőknél 61, a férfiaknál pedig 65 év – azt jelenti, hogy a jelenlegi élethosszkilátások szerint a férfiak közel fele nem éri majd meg a nyugdíjkorhatárt.

A felmérések szerint az is csökkenti Putyin és a Dmitrij Medvegyev vezette kormány népszerűségét, hogy az orosz választópolgárok egyrészt kezdenek ráunni a Krím annektálása miatt bevezetett külföldi szankciók miatt kialakult elszigeteltségre, másrészt egyre inkább érzik, túl sokba kerül a „kirakatként” használt félsziget fenntartása, illetve a kelet-ukrajnai oroszpárti szakadároknak támogatása.

A kiábrándultság természetesen egyelőre nem akkora, hogy a többség visszaadná Ukrajnának a még a szovjet időkben, az 1950-es évek közepén Kijevnek „ajándékozott” félszigetet, ám valamennyi felmérésből egyértelművé vált, hogy a győzelmi eufória már régen elmúlt.