Elönti a focistadionokat rasszizmus, és nem találjuk az ellenszerét

Elönti a focistadionokat rasszizmus, és nem találjuk az ellenszerét

Utolsó frissítés:

Németh András Szerző:

Németh András
Németh András

Egyre több a rasszista incidens a labdarúgásban, s nem csak a több tízezer ember előtt játszott meccseken jön elő már szinte kötelezően a majmozás, a huhogás, a cigányozás, a románozás, vagy éppen a magyarozás, hanem a sokadik osztályú bajnoki meccseken is. Az ugyan igaz, hogy a pályák melletti rasszizmus alapvetően társadalmi probléma, ám a sportvezetőknek, illetve labdarúgó szövetségeknek többet kellene tenniük, hogy a mérkőzések ne mások gyalázásról, hanem a fociról szóljanak.

Csak azokat lephette meg, hogy a súlyos hazai vereséggel végződő minapi bolgár-angol Eb-selejtezőn a hazai szurkolók kemény magja huhogással, illetve náci karlendítéssel szórakoztatta magát, akik eddig nem foglalkoztak a balkáni labdarúgás eseményeivel. A bolgár futballnak ugyanis már régóta kísérője a rasszizmus és a gyűlölet: 2011-ben a nemzeti labdarúgó szövetséget ugyancsak az angol válogatott fekete bőrű játékosainak sértegetése miatt büntették meg, két évvel később pedig azért tört ki botrány, mert április 20-án a Levszki Szófia szurkolói méretes molinón kívántak boldog születésnapot Adolf Hitlernek. 2018 sem múlt el botrány nélkül: a kupadöntőn jelen lévő egyik gyerek náci karlendítéssel üdvözölte a játékosokat, míg mellette álló társának mellén egy horogkereszt éktelenkedett.

Helyi források szerint a szurkolók leginkább a válogatott meccsekre tartogatják rasszizmusukat. A bajnoki meccseken ugyanis rosszul venné ki magát, ha azok a szurkolók huhognának az ellenfélnél játszó feketékre, akiknek kedvenc csapatában ugyancsak játszanak más bőrszínűek. Egyébként az is kiderült, hogy sok bolgár szurkoló anyagi megfontolásból száll be a skandálásba, abban bíznak ugyanis, hogy a klubok, vagy a szövetség képviselői legközelebb lefizetik őket azért, hogy a meccsek idején ne gyalázzák az ellenfél játékosait.

Bár a szövetségi kapitány Kraszimir Balakov és a válogatott kapusa, Plamen Ilijev megvédte a szerintük jól viselkedő szurkolókat, a botrány ezúttal nem maradt következmény nélkül: az államfő, Bojko Boriszov felszólítására lemondott Boriszlav Mihajlov szövetségi kapitány.

Boriszlav Mihajlov
©

Még a sokadik ligában is

Bulgária csak az egyike azon országoknak, ahol a sportpályákon (is) látványos a rasszizmus jelenléte. Angliában, ahol jó ideig úgy tűnt, a beléptetőrendszereknek és a klubigazolványoknak köszönhetően sikerült kiszorítani a stadionokból az erőszakot és a rasszizmust, a napokban megtörtént az, amit a szigetországban eddig elképzelhetetlennek tartottak: a játékosokat ért rasszista zaklatások miatt az egyik csapat levonult a pályáról. Az eset a hetedik osztályban játszó Haringey Borough és a Yeovil Town meccsén történt, s a rendőrök le is tartóztattak két férfit, akik durván sértegették és meg is dobálták a Haringey Borough színesbőrű labdarúgóit. „Az sem érdekel, ha megbüntetnek minket és kizárnak, gusztustalan volt, amit a játékosaimmal csináltak. A Yeovil játékosai viszont normálisan viselkedtek, próbálták lecsendesíteni a szurkolókat, és minket támogattak. Azt mondták, ha levonultok a pályáról, mi is veletek megyünk” – mondta a Haringey edzője Tom Loizou.

Az első osztályban is mindennaposak a sértegetések, elég egy kihagyott tizenegyes, és még a saját szurkolók is a fekete játékos ellen fordulnak. Ahogy ez például MU-ban játszó Paul Pogba esetében történt a napokban: a csatár a Wolverhampton ellen hagyott ki büntetőt, s ezt követően a játékos Twitter-oldalát elárasztották a rasszista beszólások.

Paul Pogba
©

Videóbíróval a rasszisták ellen

Olaszországban, ahol ugyancsak súlyos probléma a pályamenti rasszizmus – a durva bekiabálások miatt egy időre fel kellett függeszteni az Atalanta-Fiorentina meccset is – azt ígérik, hogy a videóbírói rendszert (VAR) használják majd fel a rasszisták megtalálására és kiszűrésére.

Gabriele Gravina, az olasz labdarúgó szövetség elnöke közölte, egyeztetett már a belügyminisztériummal és a rendőrséggel, s a hatóságok készen állnak az együttműködésre. „Nem érdekel hányan kiabálnak, számomra az elv a fontos. Akkor is fel kell lépni, ha csak egy ember teszi ezt” – mondta majd hozzátette: már megvan a megfelelő technika a felelősök megtalálására, s ha sikeresek lesznek a tesztek, akkor minden pályán bevezetik a módszert. Olaszországban is lehet üzlet a rasszizmus, ott egyebek mellett a Juventus „szurkolói” közül közölték többen, rasszista rigmusokat fognak üvöltözni, ha nem kapnak ingyenjegyet.

Közép-Európa is rosszul teljesít

Közép-Európa pályáin is jelen van az idegengyűlölet és a szélsőjobbos ideológia, már a délszláv polgárháború előtt, Jugoszlávia végnapjaiban is a többi nemzetiség gyalázásától voltak hangosak a szerbiai, vagy a horvátországi stadionok. A polgárháború első összecsapása is egy stadionban, a zágrábi Maksimirban tört ki, ahol 1990 májusában a Dinamo Zagreb és a Crvena Zvezda szurkolói estek egymásnak évekig tartó verbális előkészítés után.

 

A szélsőjobb gondolatvilág manapság sem ideigen a horvát szurkolóktól, sőt még a válogatott tagjaitól sem: az öltözőkben sokszor hangzik el a második világháborús usztasa mozgalom jelszava – Készen a hazáért - s 2013-ban, az Izland elleni győztes meccs után Josip Simunic a válogatott játékosa üvöltötte bele a mikrofonba a horvát fasiszták jelszavát.

Magyarország, Románia és Szlovákia is sorra kapja büntetésként a zárt kapus válogatott meccseket a lelátókon elhangzó rasszista bekiabálások miatt, legutóbb az 1-2-es vereséggel végződött budapesti magyar-szlovák után jött az újabb szankció. A magyar bajnoki találkozókon is rendszeres a huhogás és a cigányozás, ám az MLSZ legfeljebb pénzbüntetést szab ki a vétkesnek megnevezett csapatokra, s csak nagyritkán – például az UTE és a Székesfehérvár 2017-es találkozóján – fordul elő, hogy a rasszizmus miatt félbeszakítanak egy mérkőzést.

Elégtelen szigor

Úgy tűnik, hogy a jelenleg érvényben lévő szabályok – amelyek értelmében csak a sokadik figyelmeztetés után szakíthatja félbe a bíró a rasszista bekiabálások miatt a mérkőzést – nem alkalmasak a probléma kezelésére. A játékvezetők ugyanis általában a meccsek előrehaladtával feltűnően nagyothallóvá válnak, és az újabb és újabb huhogás ellenére sem fújják le idő előtt a meccseket. Valószínűleg részben azért nem teszik ezt meg, mert nem érzik a hátuk mögött az UEFA, vagy a FIFA teljes támogatását, s attól tartanak, végül ők viszik el majd el a balhét. Már csak azért is, mert általában a hazai csapat tagjai, vezetői és játékosai is „szelektív hallókká” válnak, és csak a vendégcsapat szurkolóinak a mocskolódását veszik észre.

A nemzetközi szövetségek egyelőre legfeljebb egy-egy meccsre rendelik el a szurkolók kizárását és nem élnek a több mérkőzéses tiltás, a pontlevonás, vagy a kizárás eszközével. A pénzbüntetések átlagos nagysága is árulkodó. Sokszor súlyosabb büntetések járnak például egy-egy logó megmutatásáért – 2012-ben 80 ezer eurós büntetést kapott a dán Nicklas Bendtner, aki a gólöröm közben megmutatta, milyen márkájú boxert hord – mint a rasszista beszólásokért.

Hozzászólások