Az ukrán parlament is megszavazta a szankciókat

Az ukrán parlament jóváhagyta, hogy szankciókat vezessenek be 351 orosz állampolgárral szemben, köztük olyan törvényhozókkal szemben, akik támogatták a szakadárok által ellenőrzött területek függetlenségének elismerését és az orosz csapatok kelet-ukrajnai bevetését, hasonlóan az uniós szankciókhoz.

A szankciók szinte mindenre kiterjednek, különösen az Ukrajnába való beutazás tilalmát, megtiltják a vagyonhoz, tőkéhez, ingatlanhoz, üzleti engedélyekhez való hozzáférést.

Szükségállapotot vezethetnek be Ukrajna egyes régióiban

Erről egy ukrán parlamenti képviselő, Lesia Vasylenko írt a Twitteren. Azt írta, fontolgatják, hogy szükségállapotot hirdessenek-e az ország határ menti régióiban. Egyúttal arra kérték az ukrán állampolgárokat, hogy hagyják el Oroszországot.

Még több szankciót kér az ukrán külügyminiszter

„Putyin további agressziójának megakadályozása érdekében felszólítjuk partnereinket, hogy most további szankciókat vezessenek be Oroszországgal szemben. Az első határozott lépések tegnap történtek, és hálásak vagyunk értük. Most fokozni kell a nyomást, hogy megállítsuk Putyint. Sújtsuk a gazdaságát és a cimboráit. Még több csapást mérjünk. Keményen. Most” – írta a Twitteren Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

Az oroszok többsége szerint helyes lenne, ha katonai eszközökkel akadályoznák meg Ukrajna NATO-csatlakozását

Miközben a világ arra vár, hogy Oroszország lerohanja-e Ukrajnát, a CNN exkluzív, mindkét országban végzett új közvélemény-kutatása szerint kétszer annyi orosz gondolja úgy, hogy helyes lenne, ha Moszkva katonai erővel akadályozná meg az ukránok csatlakozását a NATO-hoz, mint ahányan azt mondják, hogy ez helytelen lenne.

Putyin: Oroszország érdekei és biztonsága nem képezi vita tárgyát

Egyelőre nem világos, hogy az orosz csapatok átlépték-e már az ukrán határt vagy egyelőre maradtak a „népköztársaságokban”.

Így néznek ki az orosz egységek az égből

A 2022. február 21-én készült fotó egy tábori kórház és egy csapaterősítés áttekintését mutatja az oroszországi Belgorod nyugati részén.

Ezt írták a szankciókról az amerikai lapok

A Washington Post szerint a szakértők úgy vélik, hogy ezek az intézkedések „rövid távon” nem fogják „megváltoztatni a Kreml urának számításait”, ehelyett „előkészítik az utat egy elhúzódó nyomásgyakorláshoz”. „A szankcióknak nem lesz azonnali elrettentő hatásuk”, bár a nyugati kormányok elegendő fegyverrel rendelkeznek, amelyek képesek „szélsőséges gazdasági következményekkel” járni – mondta Julia Friedlander kutató és volt fehér házi tanácsadó az amerikai napilapnak adott interjújában. „Még ha a nyugati kormányok a következő hetekben szigorúbb szankciókat is vezetnek be, hónapokba telhet, mire azok valóban jelentős hatást gyakorolnak az orosz oligarchákra és a gazdaságra” – mondta.

A The New York Times szerint az amerikai tisztviselőknek is kockázatot kell vállalniuk. „Hetek óta attól tartanak, hogy az Oroszországgal szembeni kemény szankciók bevezetése az Egyesült Államokban is következményekkel járna, nevezetesen a gázárak emelkedésével” – jegyzi meg a napilap. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője szerint az amerikaiaknak fel kell készülniük erre. Moszkva emellett „igyekezett diverzifikálni kereskedelmi portfólióját, hogy exportbevételei kevésbé függjenek az EU-tól” – jegyzi meg a Wall Street Journal. Miközben az Európai Unió „mindeddig a legnagyobb kereskedelmi partnere maradt, Oroszország arra is törekszik, hogy bővítse kapcsolatait Pekinggel, nevezetesen azzal, hogy 2019-ben megnyit egy nagy gázvezetéket Kínába” – emlékeztet a pénzügyi napilap.

Kihalt utcák, csak a hangosbeszélő szól Ukrajnában

Az AFP videóján az látszik, hogy hangszórók hirdetik a kiürítési központok helyét az ukrajnai Hartyicszk városában.

Az ötvenezer fős település Donyeck megyében található.

Ezért nem mindegy, hogy Kína hogyan áll hozzá az orosz–ukrán konfliktushoz

Miközben a világ figyelme az Oroszország és Ukrajna közötti eszkalálódó válságra összpontosul, a reflektorfény Tajvanra is rávetül – írja a CNN.

Az amerikai hírportál párhuzamot állít Tajvan és Ukrajna között, mondván egyaránt olyan nyugatbarát demokráciák, amelyek status quóját erős autokráciák boríthatják fel. Tajvan esetében a Kínai Kommunista Párt a sziget „újraegyesítésére” törekszik, amelyet saját területének tekint, annak ellenére, hogy soha nem kormányozta azt – és nem zárta ki, hogy ezt erőszakkal érje el.

Ukrajna esetében ez a veszély most bontakozik ki: Putyin orosz elnök azt mondta, hogy az oroszokat és az ukránokat „egy népnek” tekinti, és egyelőre nem világos, hogy meddig fog elmenni ennek az állításának megvalósításáért. Nem véletlen tehát, hogy Tajvan elnöke, Tsai Ing-wen azt mondta: Tajvan „át tudja érezni” Ukrajna helyzetét, tekintettel a „Kínából érkező katonai fenyegetésekkel és megfélemlítéssel” kapcsolatos tapasztalataira. És éppen ezért az sem mindegy, hogy Kína hogyan áll hozzá most az orosz–ukrán konfliktushoz.