Bíróság elé állítottak egy orosz katonát háborús bűnök vádjával, a finnek a NATO-ba tartanak, Moszkva fenyegetőzik – percről percre a háborúról
Utolsó frissítés:
Oroszország közvetlen veszélyt jelent a világrendre, állítja az Európai Bizottság elnöke, orosz katonák fegyvertelen civileket lőttek hátba, Finnország NATO-csatlakozási szándékát Moszkva atomháborút emlegetve bírálta. Hetvennyolcadik napja tart az orosz-ukrán háború. Kövesse a legfontosabb eseményeit itt!
Most érkezett
Morawiecki: Putyin rosszabb, mint Sztálin vagy Hitler
A lengyel miniszterelnök úgy látja, hogy az orosz elnök újraélesztette a 20. század legszörnyűbb ideológiáit, így most halálos veszély fenyegeti Európát. Morawiecki az igencsak konzervatív brit Daily Telegraphban fejti ki véleményét, miszerint Moszkva új életre keltette a történelem démonjait, ezért ismét rettegett kísértetek keringenek Ukrajna fölött.
Percről percre
Közel tízezren érkeztek szerdán Ukrajnából
Magyarország területére szerdán 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5246 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4382 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 544 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Vonattal Budapestre 77 ember, köztük 43 gyerek érkezett Ukrajnából.
Újabb várost foglalhattak vissza az ukránok
Visszafoglalták a Harkivtól északra fekvő Pitomnyik városát – állítják az ukránok.
Az ukrán vezérkar jelentése szerint – amelyből a The Guardian idézett –, az oroszok védekezésbe mentek át annak érdekében, hogy lelassítsák az előrenyomuló ukrán csapatokat.
Olekszij Hromov, a vezérkar egyik tagja hozzátette: az ukrán hadsereg sikereket ér el Harkiv irányában, folyamatosan nyomja hátra az ellenséget és felszabadítja a lakott központokat.
Moszkva 31 energetikai vállalatot sújtott ellenszankciókkal
A Gazprom korábbi európai leányvállalatai is rajta vannak a szankciós listán.
Kijev: eddig több mint ötszáz nemzeti gárdista esett el a harcokban
Az Oroszország által Ukrajna ellen február 24-én indított háborúban eddig az ukrán nemzeti gárda 501 katonája vesztette életét harci feladat teljesítése közben, 1697 pedig megsebesült – közölte Olekszij Nadtocsij, a gárda hadműveleti parancsnokságának vezetője szerdán.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök április közepén azt közölte, hogy addig mintegy 2500-3000 ukrán katona esett el a háborúban – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Kölcsönös biztonsági biztosítékokról állapodott meg Nagy-Britannia Svédországgal és Finnországgal.
Boris Johnson brit miniszterelnök a Downing Street ismertetése szerint először Magdalena Andersson svéd kormányfővel, majd Sauli Niinistö finn elnökkel írta alá a két egyezményt Svédországban és Finnországban tett egynapos szerdai villámlátogatásán.
A Svédországgal kötött megállapodás aláírása után Johnson kijelentette: a megállapodás lehetővé teszi a hírszerzési értesülések szélesebb körű megosztását, kiterjedtebb közös hadgyakorlatok megtartását és a közös technológiai fejlesztési programok bővítését.
Az aláírás utáni sajtóértekezleten arra a kérdésre, hogy Svédország milyen jellegű brit segítségre számíthatna szükség esetén, Johnson úgy válaszolt: ha Svédországot támadás érné és Londonhoz fordulna segítségért, „mondani sem kell”, hogy Nagy-Britannia segítséget nyújtana, de ennek jellege attól függne, hogy a svéd kormány pontosan milyen támogatást igényel.
A szerdán aláírt kétoldalú biztonsági egyezmény úgy fogalmaz, hogy ha a két ország bármelyikét katasztrófa vagy támadás érné, az érintett ország kérése esetén a másik „különböző módokon” segítséget nyújtana, és e segítségnyújtás „történhet katonai eszközökkel is”.
Magdalena Andersson a Johnsonnal tartott szerdai közös sajtóértekezleten kijelentette: Svédország a Nagy-Britanniával kötött egyezmény aláírása után nagyobb biztonságban van, mint eddig, akkor is, ha úgy dönt, hogy csatlakozik a NATO-hoz, de akkor is, ha nem lesz az atlanti szövetség tagja.
Arra a kérdésre, hogy Svédország milyen reakcióra számít Moszkva részéről abban az esetben, ha úgy dönt, hogy kéri felvételét a NATO-ba, a svéd kormányfő csak annyit mondott: Oroszország már jelezte, hogy reagálna a svéd NATO-csatlakozási kérelemre, de nem egyértelmű, ez milyen válaszlépéseket jelentene orosz részről.
A brit miniszterelnök szerda este Sauli Niinistö finn elnökkel is biztonsági egyezményt írt alá. A Downing Street tájékoztatása szerint ebben a megállapodásban is szerepel, hogy London elkötelezetten támogatja a NATO „nyitott ajtók” politikáját.
A brit–finn biztonsági egyezményhez fűzött politikai nyilatkozat szerint Nagy-Britanniának szilárd meggyőződése, hogy ha Finnország kéri felvételét a NATO-ba, az hozzájárulna az egész észak-atlanti térség biztonságához. Ebben a dokumentumban is szerepel az a kitétel, amely szerint ha a két ország bármelyikét katasztrófa vagy támadás érné, az érintett ország kérése esetén a másik „különböző módokon” segítséget nyújtana, és e segítségnyújtás „történhet katonai eszközökkel is”.
Francia egyetemisták előtt beszélt Zelenszkij
Az ukrán elnök szerdán videókapcsolaton keresztül beszélgetett vezető franciaországi egyetemek hallgatóival, akiknek azt mondta: „az Oroszország által elindított háború akkor ér véget, amikor Ukrajna visszaveszi minden területét és emberét”.
