Ha az ipari szinttől messze is van az, ami a Kiskörei Vízlépcső melletti szabad területen történik, erősen emlékeztet arra, amit egy korszerű hulladékválogató üzemben látni. Szorgos kezek válogatják a nagy bálazsákokból az asztalra öntött műanyag, fém-, üveg- és egyéb hulladékot, majd osztják szét a megfelelő zsákokba, hogy újrahasznosítható legyen, ami alkalmas rá. A válogatás helyszínén daráló és présgép segíti a szétválogatott anyagok tömörítését és újrahasznosításra előkészítését. De ez sem elég, hiszen tervbe van véve egy fedett csarnok kialakítása és egy szalag beállítása is.

Juhász István András

A duzzasztómű bal oldalán hatalmas betonplaccra pakolja ki egy markoló a gát elől felszedett uszadékot, majd ott válogatják szét gépi és kézi erővel az uszadékfákból, műanyag és egyéb kommunális hulladékból álló halmot. A duzzasztóművet is üzemeltető Közép Tisza-völgyi Vízügyi Igazgatóság így az árvízvédelmen, a vízkormányzáson, az öntözővíz és a halgazdálkodás biztosításán és egyebeken kívül újabb rendszeres teendőt írhatott fel a Tisza-tó és a vízlépcső fenntartásával kapcsolatos feladatlistájára:

a hulladékgyűjtést.

Juhász István András

A vízlépcsőnél jelenik meg a folyón a zömében a szomszédos országokból érkező uszadék 10-15 százaléka, Lovas Attila, a Kötivizig igazgatója szerint az alsóbb szakaszokon azért is tisztább a folyó, mert ami hulladék itt fennakad, azt kiemelik.

Nem ez az első olyan tevékenység, ami feltehetően egyáltalán nem járt a vízmérnökök fejében, amikor a Tisza kiskörei duzzasztását és az évek során puszta víztározóból európai jelentőségű vízi élőhellyé és turisztikai célponttá váló Tisza-tavat tervezték. Fejes Lőrinc vízügyi szakaszmérnök szerint hasonló váratlan kihívást jelentett a folyót 2000 januárjában ért cianid-szennyezés, amikor vízkormányzással a tó vizét meg tudták óvni, a tóból visszaengedett tiszta vízzel pedig jelentősen fel tudták hígítani a méregkoncentrációt.

Fejes Lőrinc

Juhász István András

A szemét, különösen a műanyagok nagyobb mennyiségű jelenléte 2008-ban tűnt fel először a mérnök szerint, addig túlnyomórészt szerves uszadékot állítottak meg a duzzasztómű kapui. 2008 után 1-2 éves rendszerességgel találkoztak nagyobb mennyiségben a hulladékkal – egy-egy komolyabb áradást követően – de a 2010-20-as évek fordulója minden korábbinál nagyobb mértékű műanyag- és egyéb hulladék megjelenését hozta.

Ezer helyszínen ezer kéz dobálja el a palackokat

– mondta a mérnök. 2019-ben hatalmas uszadékmező gyűlt össze a vízlépcsőnél, a 17 ezer négyzetméteres 3 méter vastag torlaszt a PET-kupával és a Coca-Colával közösen, önkéntesek bevonásával tudták felszámolni. A munkálatok öt hónapig tartottak.

Tízezer tonna hulladékot és uszadékfát emeltek ki a Tiszából

Méretei alapján országosan egyedülálló hallépcsőt építenek Kiskörén, a duzzasztómű szomszédságában. Ez az ottani vízi világ „közlekedését", vagyis fel- és lecsúszását segíti majd.

Az együttműködés azóta is folyamatos a Hulladékmentes Tisza program keretében, és ezután is folytatódik. Ezt közösen jelentették be Kiskörén a Tiszai PET Kupa, az Közép Tisza Völgyi Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) és a Coca-Cola képviselői múlt pénteken.

A helyszínbejárással és az üdítőital-gyártó cég szemétgyűjtő csapatépítőjével összekötött sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az elmúlt két évben több száz önkéntes 2000 órányi munkájával összesen 80 tonna hulladékot szedett össze, aminek több mint a fele újrahasznosult.

Szemétgyűjtő csapatépítő

Juhász István András

A szemétgyűjtési akciókon kívül a PET kupások más módokon is igyekeznek kezelni a problémát. GPS-nyomkövetőkkel láttak el például hét darab palackot (amiket a Mikulás rénszarvasai után kereszteltek el). Ezzel igyekeznek nyomon követni a hulladék útját a Tiszán és a Bodrogon, így sikerült már több eddig ismeretlen helyet is megtalálniuk, ahol rendszeresen összegyűlik a sok palack, papucs, műanyagjáték és más nem a folyóba való uszadék, de készült applikáció is arra, amivel jelenteni lehet a nagyobb szeméthalmokat.

Létrehozták a Kiskörei Folyómentő Központot, ahol a fentebb részletezett válogatás is folyt, illetve ahol az újrahasznosítás lehetőségeit is bemutatják egy műanyagműhelyben. A frissen darált kupakokból virágcserepet, vonalzót egyéb használati tárgyakat fröccsöntenek. A Tiszából kiemelt műanyagok egy részéből két plasztikkajakot készíttettek (darabjához összesen 300 kilogrammnyi hulladékot kellett kiemelni, azért ilyen sokat, mert az alapanyagot itt is a palackok kupakjai adták). Mindehhez a tevékenységhez más források mellett 73 millió forintot kaptak a Coca-Cola Foundationtól, az üditőitalgyártó globális alapítványától.

Újrahasznosított kupakokból készített kajak

Juhász István András

Jeladó palackokkal kutatják a Tiszán hulladék útját

A háztartási napelemes rendszerek telepítésére is felhasználható állami támogatásoknak köszönhetően jelentősen megemelkedett az érdeklődés a megújuló energia felhasználása iránt. A megtérülési idő lerövidült, és egyre többen használják a házilag begyűjtött napenergiát az elektromos járművek töltésére is.

Ez a támogatás a jövőben sem apad el, a következő egy évre 45 millió forintot nyert hasonló célokra az együttműködés. Erről Békefi László, a Coca-Cola HBC Magyarország ügyvezető igazgatója beszélt. Az ügyvezető szerint ezúttal a forrásnál is igyekeznek kezelni a problémát, ennek érdekében felvették a kapcsolatot az ukrajnai és romániai leányvállalataikkal. A tervek között szemétszedési akciók szervezése, szeméttároló konténerek kihelyezése újrahasznosító pontok létrehozása szerepel a két szomszédos országban.

„Tudjuk, hogy része vagyunk a problémának, de szeretnénk része lenni a megoldásnak is” – mondta Békefi László a hvg.hu felvetésére, hogy az üditőital-gyártó maga is jelentős mennyiségű PET-palackot bocsát ki, és ily módon, ha nem is egyedül és közvetlenül, de szerepe van a műanyaghulladék folyóban történő megjelenésében.

Békefi László

Juhász István András

Az igazgató azzal érvelt, hogy a maguk részéről igyekeznek minden megtenni, hogy tehermentesítsék a környezetet. Az utóbbi időszakban 20 százalékkal csökkentették PET-palackjaik súlyát, és az alumíniumdobozok mennyiségét is 170 tonnával, amikhez jelentős beruházásokra és technológiai fejlesztésekre volt szükség. Például 700 millió forintot költenek arra, hogy a dobozos multipakk termékeik másodlagos csomagolását műanyagról kartonra cseréljék, amit várhatóan jövőre vezetnek be.

Jelezte, hogy a PET-palackok – amennyiben a megfelelő helyre dobják őket – anyagukban száz százalékban újrahasznosíthatók. „Ehhez azonban fontos feltétel, hogy a visszagyűjtés megvalósuljon.” A cég 2030-ig adott magának időt, hogy az általuk forgalomba hozott műanyag palackoknak megfelelő mennyiséget gyűjtsenek vissza, és használjanak újra, és hogy elérje az 50 százalékot az újrafelhasznált anyag aránya az új csomagolásokban.

Van belőle elég

Juhász István András

Ezzel a véleményével nincs egyedül, más hasonló gyártók szerint is jó termék a PET-palack, bár (újra)használatával mikroműanyaggal szennyezzük a környezetet, a visszagyűjtés és az újrahasznosítás területén pedig még sok tennivaló van itthon is. Tavaly a Greenpeace azért indított petíciót, hogy vezessék ki az eldobható italcsomagolásokat, és vezessék be a visszaváltható, betétdíjas palackokat. Utóbbiról tavaly már volt szándék a magyar kormány részéről, Romániában pedig idén már konkrét javaslat is született.

Ön visszaváltana egy műanyag palackot, ha 35 forint járna érte?

Kisajátítás és az uniós előírások áthágása is belefér annak érdekében, hogy a kormány az évi több százmilliárdos üzleteteket, a mobilfizetést és a hulladékgazdálkodást koncesszióba adja kedvezményezettjeinek.

A cég szerepvállalását mindenesetre fontosnak nevezte Molnár Attila Dávid, a PET Kupát megvalósító Természetfilm.hu Egyesület elnöke, aki szerint a vállalat megjelenését követően indult be a tiszai szemétgyűjtés, mint céges csapatépítő tevékenység, és látván, hogy az ügyben megmozdult az óriáscég, az addig hezitáló más cégek is beszálltak.

Molnár Attila Dávid (balról)

Juhász István András

A PET kupások négy éve szerveznek nagy létszámú csapatépítő lehetőségeket, és tavaly év eleje óta kínálnak kisebb létszámú alternatívaként mini PET Kupákat és a céges csapatépítőket 15-40 fős csoportok számára, de ez a kezdeményezés, bár voltak már megrendelések, a járványhelyzet miatt csak késve tudott elindulni. Fél év alatt 4-5 alkalom jött össze – mondta a hvg.hu-nak Dóra Szilvia, a PET Kupa kommunikációs vezetője.

A nagyobb cégek számára maguk szervezik a hulladékgyűjtést, a kisebbek egy utazásszervezőn keresztül vehetnek részt ilyenen – jellemzően más, helyi programokkal kiegészítve. Utóbbiakhoz a szakmai hátteret biztosítja a PET Kupa.

Dóra Szilvia szerint egyre több cég keresi az ehhez hasonló alternatív csapatépítő lehetőségeket, amikor valamilyen segítő program keretében, sokszor környezetvédelmi céllal tesznek a munkatársak egy hasznos ügyért. Az árazással – egy főre egy nap kb. 35-45 ezer forintos költséggel lehet számolni – igyekeznek a klasszikus csapatépítők alá lőni, nemcsak a versenyelőny miatt, de azért is mert az elsődleges céljuk nem a bevételgenerálás, hanem hogy minél többen kerüljenek közel a műanyagok jelentette problémához.

PET Kupa a Tiszán idén augusztusban

Juhász István András

Erre aligha nyílik jobb alkalom, mint egy tiszai kenus palackgyűjtés, amire várhatóan még sokáig szükség is lesz. Lovas Attila Kötivizig-igazgató legalábbis azt mondta a sajtótájékoztatón, hogy

ha azonnal meg is szűnne a szennyezés, még akkor is évekig tartana a hulladékmentesítés.