Leggyakrabban a háziorvosunkkal találkozunk, a lakosság 76 százaléka rendszeresen, évente legalább egyszer felkeresi a rendelőt, míg 39 százalék csak egyszer-kétszer, a többiek valamivel gyakrabban. A betegek évente átlagosan nyolc alkalommal jelennek meg orvosuknál, ez gyakoribb az előző években tapasztaltaknál – legalábbis ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal 2009-es adataiból.  

Ha a páciensek elégedettségét vesszük gorcső alá, a betegek legnagyobb mértékben háziorvosuk munkáját értékelik – 83 százalék elégedett vagy nagyon elégedett, és csak 5 százaléka elégedetlen –, egy ötfokozatú skálát alapul véve 4,5-re értékelték a szolgáltatás minőségét.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egyébként a napokban jelentette be, hogy átvizsgálja a teljes háziorvosi rendszert. Az ÁSZ nemcsak a praxisokat, hanem az önkormányzatokat is vizsgálja, a kérdés ugyanis az, maradjon-e az önkormányzatoknál a háziorvosi rendszer vagy sem. Nyárra ígérik a vizsgálat lezárását, addig azonban a szakmai szervezetek véleményét is várják.

Kétévente megyünk fogorvoshoz

Fogorvosát a többség legalább kétévente felkeresi. Egy éven belül fordult fogorvoshoz a lakosság 38 százaléka, de több mint 20 százalék azoknak az aránya, akik öt évnél is régebben nyitották rá az ajtót fogorvosukra, de 1,3 százalék soha nem találkozott vele. A férfiak 65, a nők 60 százalék nem járt egy éven belül fogászaton. Fogorvosával a lakosság nagyrészt elégedett, bár a felmérésben nem vizsgálták külön a magánpraxisban és az állami egészségügyben résztvevőket, bizonyára vannak eltérések az ellátás elégedettségét illetően.

A lakosság 8,6 százaléka halasztotta el a fogorvos felkeresését, holott szüksége lett volna a kezelésre. Leggyakrabban anyagi okok miatt, illetve félelemből maradtak távol, de sokan reménykedtek abban is, hogy a probléma magától megoldódik, elmúlik a fájdalom.

Müller Judit

Jó, ha tudjuk, hogy támogatott kezeléseket is igénybe vehetünk a fogászatokon. A sürgősségi ellátás, a szűrővizsgálat – meghatározott gyakorisággal, például 18 éves kor felett évente egyszer –, a szakorvosi beutaló alapján történő góckutatás és a más alapbetegségekhez kapcsolódó fog és szájbetegségek kezelése a támogatott ellátások közé tartozik, életkortól függetlenül. De ide tartozik még a fogmegtartó kezelés, a fogsebészeti ellátás, a fogkőeltávolítás és az ínyváltozások kezelése is. Ám a beteg életkora, illetve állapota alapján is meghatároznak támogatott fogászati ellátásokat. A beteg 18 éves koráig, illetve a középiskola, szakképző iskola nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje alatt, továbbá a terhesség megállapításától a szülést követő 90 napig, valamint 60 éves kor felett a teljes körű alap- és szakellátás térítésmentes, egészen pontosan orvosi díj mentes. Azt ugyanis tudni kell, hogy a fogtechnikai költségekért mindenképpen fizetni kell, vagyis ha bármiféle fogtechnikai munkát igényel a kezelés, az pénzbe kerül a páciensnek.

„Várni akartam, hátha elmúlik”

A kórházi ellátást egy éven belül a válaszadók 14,3 százaléka vette igénybe fekvő betegként, azaz legalább egy éjszakát a kórházban töltött. Egynapos ellátásban csak 9 százalékuk részesült, igaz, náluk erre egy éven belül többször is sor került. Az is előfordult, hogy nem került kórházba a beteg, bár az orvos ezt javasolta. A legtöbben időhiány miatt halasztották el a szükséges orvosi kezelést, mások féltek a beavatkozástól, és voltak olyanok, akik a várólista hossza miatt nem jutottak hozzá a szolgáltatáshoz. Csupán a negyedik helyen szerepel az indoklásul, hogy a kórházi ápolás azért maradt el, mert nem tudták megfizetni. A kórházi ellátásokat csak a lakosságnak alig fele tartja jónak, 20 százalék kisebb-nagyobb mértékben elégedetlen; összességében a legalacsonyabb értéket jelölték meg e kérdésnél.

A felnőttek közel 60 százaléka keresett fel szakorvost egy évre visszatekintve. Azok a betegek, akik valamiért mégsem jelentek meg a szakrendelésen, bár szükségük lett volna rá, indokként elsőként szintén az időhiányt jelölték meg, másodikként a halogatást, majd a várólistát és az orvostól vagy a kezeléstől való félelmüket említették. A szakorvosokkal összeségében elégedettek vagyunk, csupán 12 százalék adott hangot elégedetlenkedésének.

Kevesen gyógyulnak homeopátiával

A kiegészítő vagy alternatív gyógymódok közül legelterjedtebbek a fürdőkúrák, gyógyvizes kezelések, amelyeknek itthon amúgy is nagy hagyománya van, és amelyekhez orvosi előírásra is hozzá lehet jutni. A megkérdezettek több mint 10 százaléka vette igénybe az előző év során kimondottan terápiás céllal a gyógyfürdők szolgáltatásait.

Az újabb, alternatív gyógymódok közül a homeopátia, akupunktúra, fitoterápia és egyéb kezelések említése mindössze néhány százalékos, ami arra utal, hogy még mindig a hagyományos orvoslásban bíznak a legtöbben. Ugyanakkor a megkérdezettek több mint egyharmada szedett gyógyszert, vitamint, táplálékkiegészítőt orvosi javaslat nélkül.

Ezek főleg különböző eredetű fájdalmak csillapítására szolgáló készítmények, melyeknek számtalan formája kapható már a gyógyszertárakon kívül is, valamint a roboráló szerek, vitaminok fogyasztása is általánosan elterjedt; a lakosság negyede számolt be ilyen készítmények rendszeres használatáról.