50 év alatt szinte mindenki használja rendszeresen vagy időnként, a 65 éves kor felettiek közül viszont csak minden negyedik. A 30 év alattiak 99 százaléka vett már igénybe valamilyen AI-eszközt – többségük ráadásul rendszeresen –, és a maradék egy százalék is azt mondta, hogy tervezi a kipróbálását. Hasonlóan éles a határ iskolai végzettség szerint: a legfeljebb nyolc általánost végzettek – akik között sok a 65 év feletti – háromnegyede még egyetlen AI-alapú alkalmazást sem próbált ki, ezzel szemben a legalább érettségivel rendelkezők között alig találni valakit, aki nem használt még ilyet.
A számok mögött nem egyszerűen az új technológiák iránti kíváncsiság különbsége rajzolódik ki. Az AI rendszeres használata egyre inkább olyan készséggé válhat, amely a tanulásban, az álláskeresésben és a munkavégzésben is előnyt jelent. Ha pedig az eszközökhöz való hozzáférés és a magabiztos használat ennyire szorosan összefügg az életkorral és a végzettséggel, a technológia nemcsak csökkentheti, hanem újra is termelheti a már meglévő társadalmi különbségeket.
