Egy ország tehetségtámogató tevékenységek feltérképezésében  Magyarország az első Európában. Félreértés ne essék, nem tehetségfelderítő kommandók járták be a magyar vidéket vállaikon speciális tálentum-teodolitokkal, hogy lokalizálják a zsenitermő helyeket. Ennél némileg hétköznapibb, de annál egyedülállóbb, és hasznosabb projektet indított a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége: közel a teljesség igényével összegyűjti az ország tehetségtámogató szervezeteit, jó gyakorlatait. 

2012-ben ez a tevékenység kapott európai dimenziót, amikor a budapesti székhelyű, egy évvel azelőtt létrehozott Európai Tehetségközpont hasonló projektbe fogott, amelynek már publikus is az eredménye. 

Zsenipalánták adatbázisban

„A tehetségtámogató tevékenységek nem újkeletűek Európában, hiszen lelkiismeretes pedagógusok, tanári vénával rendelkező mesteremberek, az utánpótlásra ügyelő művészek és tudósok mindig is céljuknak tartották a tehetséges gyerekeket fejlesztését, egyengették a fiatalok útját” – kezd a szervezet működésének ismertetésébe Fuszek Csilla, a központ igazgatója. 

Az első európai tehetségközpontként egy évvel ezelőtt felvállalták, hogy a magyar példa mintájára afféle ernyőszervezetként felderítik, hogy kik, hol és miképpen ápolják a legkülönfélébb zsenipalántákat a kézművességtől az atomfizikáig.

A magyar térképen is a bátonyterenyei asztalos így ugyanolyan jogú tehetségtámogató, mint a budai ciszterci gimnázium tanári kara. „Egy patinás egyetem éppúgy lehet úgynevezett tehetségpont, mint egy közösségi ház, esetleg egyetlen lelkes és megszállott ember köré szerveződő klub, a lényeg ugyanis nem az intézményi forma, hanem a tehetségsegítő tevékenység. Egyébként Magyarországon több mint ezer tehetségpontot regisztráltunk eddig” – teszi hozzá a tanárként több mint másfél évtizedig közvetlenül a frontvonalban dolgozó központigazgató.

„Az európai tehetségtérképre az elmúlt 4 hónap alatt 130 szervezet került fel, ám még csak a munka elején vagyunk. Az már most biztos, hogy ezek a szervezetek sorra veszik fel egymással a kapcsolatot, vagyis elindul a hálózattá fejlődésük, a legtöbbször nem is rajtunk keresztül, mi csak a kezdő lehetőséget teremtettük meg hozzá” – mondja Fuszek Csilla. Reményeik szerint a jövőbeli európai tehetségközpontokat, a majdani hálózat tagjait közvetlenül is támogatni fogja az EU, és erre nem csupán halvány esély látszik. A Gál Kinga magyar képviselő által kezdeményezett európai parlamenti (EP) tehetség-támogató nyilatkozatot 178-an írták alá, ez még most kevés volt ugyan ahhoz, hogy európai parlamenti napirendre kerüljön az európai tehetségtámogató hálózat ügye, de   fontos folyamatokat indított el és felkeltette a Bizottság illetékeseinek figyelmét is.

A legkritikusabb szakasz: a tehetség hasznosulása 

A tehetségek legtöbbje az intézményes oktatás keretei között morzsolódik le. A Magyarországon a tehetségtámogatás úttörőjeként számon tartott biokémikus-akadémikus Csermely Péter alapvetése szerint ugyanis „egy tehetség életútjában három olyan szakasz van, amelyik kulcsszerepet játszik. Az első az óvoda és az általános iskola első osztályai. Ha itt alapvetően sérül a játékosság és a kreativitás, a tehetség gyakran odavész. Bár az óvodai helyzet általában jó, ugyanez sajnos nem mondható el az általános iskola első osztályairól. A második kiemelt fázis a középiskola vége, az egyetem eleje. Itt sok lehetőség várja a tehetséges fiatalokat idehaza – ha sikerül megtalálniuk. A harmadik szakasz a legkritikusabb: ez a tehetség hasznosulása. Ma sokszor azt látjuk, hogy a tehetség nem piac-érzékeny, és az ipar, a vállalkozások nem tehetség-érzékenyek. Mindkettőn változtatni kell, mert a tehetséggondozás az ország életbiztosítása”.

Nem véletlen, hogy az Európai Tehetségközpont az európai tehetségtérkép megrajzolása mellett ú.n. best practice ajánlásokkal is szolgál. Ezek nem sorvezetők, vagy franchise-szabályzatok, hanem minták, amelyek segíthetnek a tehetségtámogatóknak.

Az Európai Központot a Nemzeti Tehetség Program támogatja, de szorosan együttműködik az EU-forrásokból 2 milliárd forintos összeggel támogatott 2013-től 2014-ig tartó Tehetséghidak Programmal. Ez a program kimondottan arra koncentrál, hogy minél több forrás jusson el a tehetséges gyerekekhez.

A jövőre nézve a tervek között szerepel egy újabb kiemelt projekt indítása, melyben közel negyedmillió tehetséges magyar nebuló kaphat támogatást.