Milliárdos borászatok somlói bányásztelkeken

Ha a somlói bor kerül szóba, a magyarok többsége elismerő hümmögéssel jelzi, hogy az bizony jó dolog, még ha soha nem is kóstolta. A legkisebb magyar borvidék valamifajta misztikus hangulatot áraszt, mintha az ottani borok többek volnának egyszerű italnál, afrodiziákumnak vagy medicinának is számítanának. A somlói különlegességét a piac is mindinkább felfedezi.

A Somló déli lejtője. Misztikus hely © hvg.hu

A Somló hírnevének forrása valószínűleg az ott termő borok kiváló, a tokajival vetekedő minősége és ritkasága volt. Hiszen ma is csupán 550-570 hektáron terem szőlő a Kisalföld szélén magányosan álló vulkáni kúp lejtőin. Talán már a rómaiak is termesztettek itt szőlőt. Mogitiana római település maradványait feltárták a hegy szomszédságában, de a középkortól fogva már írásos bizonyítékok, emlékek is vannak a somlai borokról.

S bár a hírnév megmaradt, a negyvenévnyi tervgazdálkodás sokat ártott az itteni szőlészetnek és borászatnak. A nagyüzemben a minőség nem volt szempont, csak a mennyiségi tervteljesítés. Így a hegy dereka alatti enyhe lankákon folyt a művelés, ahol kevesebb gond volt a szőlővel.

Az őssomlói

Vannak, akik úgy vélik (erről imitt-amott olvasni is lehet), hogy a somlói borok rosszul tűrik a házasítást. A mostanában piacra került cuvék azonban cáfolják ezt a vélekedést. Sőt a somlói borászkodás múltját feltáró kutatások írásos bizonyítékokat is találtak a borházasításra. A legjobb somlói bor ezek szerint már évszázadokkal ezelőtt is 2/8 rész bajor, 2/8 rész furmint, 1/8 bakator, 1/8 kéknyelű, 1/8 szilifánt (zöldszilváni) és 1/8 lisztesfehér házasításából készült.

A magasabban fekvő lejtőket viszont „kiosztották” az ajkai bányászoknak, akik így a legjobb, bár igen nehezen művelhető termőhelyekhez jutottak hozzá. Sokan közülük szőlészkedtek, bort is készítettek, némelyek – számottevő hozzáértést szerezve – egész jót, de e boroknak a java nem lehetett piacképes. Csak a család ellátására és a barátok megkínálására volt jó. (A régi leírások szerint is Somlón jó bort elsősorban az uradalmi és egyházi birtokokon lehetett találni.) Az így kialakult birtokszerkezet mind a mai napig meglátszik a Somlón, hiszen több mint 3000 gazda osztozik az 550 hektáron. E helyzetnek azonban volt egy haszna is. Sok régi szőlőfajta is megmaradt a Somlón, s ma is 38 szőlőfajta van a hegyen. A leghíresebb bizonyosan a juhfark, de nem a legfontosabb, sőt nem is a legjobb minőséget adó. Igaz jelentős szerepe van a somlói mítosz fenntartásában, hiszen a nászéjszakák boraként emlegetik, s kell-e ennél nagyszerűbb imázs?!

Baráth Sándor, a nemrégiben alapított, de rövid idő alatt hírnevet szerzett gazdaság, a Kreinbacher Birtok birtokigazgatója azonban úgy véli, hogy a somlói borok további karrierjét nemcsak e mítoszra, hanem elsősorban a kiváló minőségre kell alapozni. Amikor a Kreinbacher Birtokot 2002-ben megalapították azért esett a választásuk Somlóra, mert innen remélték azt az extra minőséget, amire legfeljebb még Tokajban lehetett volna számítani.

Baráth Sándor birtokigazgató. Tíz évig tart az alapok lerakása © hvg.hu

A Kreinbacher Birtok egy vadonatúj vállalkozás, amelynek semmiféle előzménye nem volt a Somlón és a tulajdonos sem foglalkozott korábban borászattal. A névadó Kreinbacher József ugyanis nemzetközi projekteken dolgozó építési nagyvállalkozó, aki elsősorban missziónak tekinti a magyar szőlészet-borászat fejlődéséhez való hozzájárulást. Somlói birtokán ennek megfelelően eddig több mint egymilliárd forintot költött, hogy lerakja egy korszerű szőlészeti-borászati cég alapjait Európa egyik legjobb fehérszőlő-termőhelyén. (A munka nagyságát érzékelteti, hogy a könnyebb művelés miatt kialakított teraszokhoz 3 ezer köbméter uzsai bazaltot hordtak fel a Somló oldalába.)

„Szombathelyiek lévén, illetve Kreinbacher József vaskeresztesi születésű, kézenfekvő választás volt a Somló. Annál is inkább, mert igen nagyra tartottuk az itteni borokat. Bár Hamvas Béla vagy Márai Sándor szépséges szavait ihlető borokat nem kóstolhattunk, mégis aki Fekete Béla vagy Györgykovács Imre borait ízlelhette tudta, hogy micsoda lehetőségeket rejt a Somló” – magyarázta el idetelepülésük indokait Baráth Sándor.