A GVH döntése alapján a Colas-csoporthoz tartozó Colas Zrt. 1,5 milliárd, a Swietelsky- csoporthoz tartozó MÁVÉPCELL Kft. 2,1 milliárd, a MÁV MTM Rt. f.a. 178 millió, a Strabag-csoporthoz tartozó Szentesi Vasútépítő Kft. 3,4 milliárd forint versenyfelügyeleti bírságot köteles megfizetni. A megállapodásban részt vevő ötödik vállalkozás engedékenységi kérelemmel élt a GVH felé, azaz olyan bizonyítékokat szolgáltatott, amely elengedhetetlen volt a jogsértés feltárásához. Ilyen esetben a vállalkozás mentesül a büntetés alól. 

A GVH a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmának megsértése miatt 17 vállalkozással szemben folytatott eljárást az ügyben, de 12 cég esetében a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján nem találta bizonyíthatónak a kartellezést. A versenyhatóság vizsgálata 2007 novemberében kezdődött, amikor a GVH munkatársai hajnali rajtaütést tartottak több cégnél, majd újabb razziák következtek a többieknél. A versenyfelügyeleti eljárás tárgya több, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett, más uniós tagállamokban honos vállalkozás számára is nyitott, uniós forrásokból finanszírozott közbeszerzési eljárás volt. A ténylegesen kiírt tenderek összértéke 24 milliárd forint volt.

A jogsértő vállalkozások a feltárt bizonyítékok szerint 2004. november 29-i találkozójukon általános piacfelosztó megállapodást fogadtak el. Ennek lényege az volt, hogy megállapodtak a 2004-es Kecskemét-Kiskunfélegyháza, Rákospalota-Újpest, valamint a 2005-ös Cegléd-Szolnok, illetve győri és zalaegerszegi vágányszakasz rehabilitációjára vonatkozó tenderek egymás közötti felosztásáról. A vállalkozások elsődleges célja az volt, hogy a fenti közbeszerzési eljárások nyertesei közülük kerüljenek ki. A megállapodás része volt, hogy az abban résztvevő többi tagot alvállalkozóként vonják be a projekt megvalósítása során vagy egy másik közbeszerzési eljárást nyerjenek meg.

Arra is törekedtek, hogy a többi potenciális, akár más tagállamban honos pályázót kiiktassák, ezzel stabilizálják magyarországi piaci részesedésüket és egyben gátolják az új belépők piacon való megjelenését. Emellett cél volt a verseny „negatív” hatásainak mérséklése vagy kizárása. Ilyen lehet például a verseny eredményeképpen létrejövő, a vállalkozások számára kisebb profittal járó alacsonyabb árszínvonal.

A GVH határozata ismételten jelzi: a súlyos jogsértést elkövető kartellezők különösen magas bírságokra számíthatnak. A Vasútépítők Kft. nem kapott bírságot, mivel a cég az eljárás során az úgynevezett engedékenységi politika keretében együttműködött a GVH-val. Ezen együttműködés révén ugyanis a versenyhatóság olyan információkhoz jutott hozzá, amelyek által a fent ismertetett komplex jogsértés bizonyíthatóvá vált.

A kiszabott bírság összegének meghatározása során a GVH figyelemmel volt arra, hogy a kiszabandó bírságnak egyrészt arányosnak kell lennie az elkövetett jogsértéssel, másrészt elrettentő erőt is kell hordoznia. A bírságkiszabás során a GVH a súlyosító körülmények között értékelte azt, hogy a feltárt versenykorlátozó magatartások – piacfelosztó és árrögzítő jellegüknél fogva, közbeszerzési eljárások keretében elkövetve − különösen súlyos jogsértésnek minősülnek, hosszabb időtartamúak voltak és Magyarország teljes területét lefedték. E körben – a Strabag-csoporthoz tartozó Szentesi Kft. esetében – nem tekintett el a versenyhatóság attól a körülménytől sem, hogy a jogsértő vállalkozást magában foglaló cégcsoport egyéb tagjai több alkalommal is résztvevői voltak a jelen eljárásban feltárttal azonos jellegű, jogsértő összejátszásnak.