Howard Schneider cikkének címe megállapítja: Magyarország, belefáradva a költségvetési kiadások lefaragásába, próbára teszi az IMF európai megszorításokat szorgalmazó politikáját.

A lap ismerteti a valutaalappal kirobbant vita okait, majd rámutat: a magyar kormány jelezte, neki nem sietős felújítani az IMF-fel megszakadt tárgyalásokat. „Mindez az eddigi legközvetlenebb kihívás az IMF-fel szemben, amely az európai kormányokat az államadósság visszaszorítására ösztönzi. Az európai kontinens jó néhány országában a szocialista kormányok voltak a deficitcsökkentés első számú szorgalmazói – Magyarországon olyan jobbközép vezető, Orbán Viktor váltotta őket, aki súlyos adót akar kivetni a bankokra és le akarja lassítani a kiadások csökkentését."

Ez hazárdjáték: elég erősnek hiszik-e a magyar gazdaságot a befektetők ahhoz, hogy folytassák az ország hitelezését, miután az IMF-program lecseng októberben? Ám kiszámított kockázatvállalás, amely fél szemmel a közelgő önkormányzati választásokat, a másikkal azt mérlegeli, hogy az IMF-program így is, úgy is utolsó szakaszába érkezett.

„Magyarország a 25 milliárd dolláros készenléti hitel nagyobb részét már lehívta, és jelezte, a maradékra (8 milliárd dollár) valószínűleg nem tart igényt. Az ország teljesítette a deficitcsökkentéshez előírt köztes célokat, amelyeket még 2008-ban tárgyaltak ki. Ám az IMF többet akar, és miután nem tudott megállapodni az Orbán-kormánnyal a hiány további csökkentésében, továbbá aggodalmának adott hangot, hogy a bankadó megingatja az ország amúgy is legyengült pénzügyi szektorát, küldöttsége a múlt hét végén elutazott.”

Orbán csütörtökön utalt arra a parlamentben, hogy ha valakivel is tárgyalnak, az az EU lesz. Magyarország kész bevezetni az eurót, és ami az unió adósság- és deficit-kritériumait illeti, jobb helyzetben van, mint több súlyosan eladósodott tagország, például Spanyolország és Görögország. Miközben Magyarországnak már jövőre teljesítenie kell a GDP-arányos 3 százalékos hiánycélt, jó néhány (ugyancsak túlzott deficiteljárás alatt lévő) tagországnak csak 2-3 év múlva lesz ugyanez esedékes. „Egy dolgot szeretnénk, az egyenlő elbánást, azaz valamennyi országnak ugyanannyi időt adjanak az EU elvárásainak teljesítéséhez” – idézi Orbánt a Washington Post, hozzátéve, hogy parlamenti beszédében a magyar miniszterelnök felszólított az ország „gazdasági szuverenitásának helyreállítására”.