Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb exportőr országoknak sokkal többet kell tenniük azért, hogy vállalataik ne vesztegetéssel szerezzenek piacokat és megrendeléseket a külföldi befektetések során - áll az antikorrupciós világszervezet jelentésében. Ugyanakkor Magyarország előrelépett: míg a tavalyi felmérésben az egyezményt alig alkalmazó sereghajtó országok között szerepelt, 2013-ban belépett az egyezményben foglalt kötelezettségeknek legalább korlátozott mértékben érvényt szerző országok "klubjába".
A TI Exporting corruption - OECD Progress Report 2013 című jelentése megállapította, hogy 40-ből 30 ország semmit vagy csak nagyon keveset tesz azért, hogy elszámoltassa a külföldön vesztegető vállalatokat. És mindössze négy ország - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország és Svájc - felel meg teljes mértékben az egyezmény elvárásainak.
A világ exportjának mindössze 26 százaléka származik olyan országokból, amelyek aktívan fellépnek a külföldi befektetések során elkövetett vesztegetésekkel szemben. Ugyanakkor számos G20 ország, mint például Japán, Brazília és Hollandia is eltűri a korrupciót - áll a jelentésről kiadott közleményben.
Magyarország előrelépése annak köszönhető, hogy módosította a jogi személyekre kiszabható büntetésekről szóló törvényt. Papíron tehát már felelőssé tehetőek a vesztegető cégek, ám a jogalkalmazás gyenge, és továbbra is találhatóak a nyomozások, büntetőeljárások politikai befolyásolására utaló jelek - állapítja meg a nemzetközi szervezet.
A jelentés szerint Magyarországon a rendőrség és az ügyészség működésén egyaránt lehetne javítani. Míg a rendőrség esetében a szakmai függetlenség hiánya jelent korrupciós kockázatot, addig az ügyészség esetében az elszámoltathatóság hiánya a bajok forrása.
A TI szerint a törvényhozásnak és a kormánynak is akadna teendője Magyarországon. A közérdekű bejelentők védelmére hivatott törvényt három éve nem hajtják végre. Az új törvénytervezet pedig, ha elfogadják, végleg magára hagyja azokat, akik hajlandóak fellépni a korrupció ellen - fogalmaznak.
Ez annál is inkább aggasztó, mert a TI Magyarországon végzett korrupciós felmérései kimutatták, hogy az emberek 70 százaléka nem jelentené a hatóságoknak, ha korrupciót észlelne, ami nemzetközi összehasonlításban is megdöbbentően rossz arány.
Azt is kiemelik, hogy "Magyarországnak hatékonyabban kell fellépnie a vállalatai által külföldön elkövetett vesztegetések ellen. A TI berlini központja által kiadott jelentés szerint a hatóságok magyarázattal tartoznak amiatt, hogy sem a Mol-INA-ügyben, sem a Magyar Telekom balkáni terjeszkedésének az ügyében nem sikerült tisztázni a pontos történéseket" - tartalmazza a közlemény.
