Amíg a kormány nem állítja le a Kehi-vizsgálatot, és nem születik konstruktív javaslat a magyar állami közreműködő szervezettel kapcsolatban (az új rendszerben a Széchenyi Program Irodát jelölte a kormány, amivel kiemelte a közreműködő szervezetet a központi államigazgatási körből, és ez a norvégok szerint szerződéssértő – a szerk.), addig nem folytatódik a párbeszéd a donorok és a magyar kormány között – mondta Arild Moberg Sande, a norvég nagykövetség követtanácsosa a Norvég Civil Támogatási Alap második felhívására érkezett pályázatok értékelésekor pénteken. Ez feltehetően azt is jelenti, hogy nincs sok alapja annak a július 28-ra bejelentett találkozónak, amiről Csepreghy Nándor államtitkár korábban beszélt, és az sem valószínű, hogy csakhamar megindulhatnak a 9 felfüggesztett alapban a folyósítások.

Mint ismeretes, a donorországok (Norvégia, Luxemburg, Liechtenstein, Svájc) május 9-én felfüggesztették a magyar központi közigazgatáson keresztül érkező támogatások folyósítását, és csak azokat a programokat finanszírozzák tovább, melyeket közvetlenül a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda felügyel – mint például a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA). A civil pénzek elosztását viszont a magyar kormány kritizálta, politikai részrehajlással és összeférhetetlenséggel megvádolva a pályázatkezelő konzorcium vezetőjét, az Ökotárs Alapítványt. Az ügy odáig fajult, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) kezdett el vizsgálódni a pályázatkezelő szervezeteknél, valamint a támogatott civil szervezetek egy részénél.

A civilek a pénz többségét kiosztották, az állam szütymörög

Mint a pénteki sajtótájékoztatón kiderült, a mostani pályázati körben 136 szervezet projektje kapott összesen 4,34 millió euró (mintegy 1,345 milliárd forint) támogatást, ezzel a tavaly szétosztott támogatásokkal együtt az összes rendelkezésre álló forrás 70 százalékát a pályázatkezelő szervezetek már odítélték. Ezzel 47 közepes (a pályázónként elnyerhető összeg maximálisan 70 ezer euró) és 89 kis projekt (maximum 20 ezer euró) részesült támogatásban. (A közepes projetketből jellemzően hat-hat darabot támogattak, kivéve a demokrácia és emberi jogok, illetve a társadalmilag sérülékeny csoportok megerősítése kategóriában, ahol az előbbiben 11-et, az utóbbiban 7-et). A nyerteseknek 21 hónapjuk van a projektek végrehajtására. (Ez egyébként azért "nagy szám", mert az állami körben kiírandó Norvég Alap-pályázatok nagy részében még csak meg sem történt a pályázat kihirdetése, miközben a projekt zárása a civil és nem civil projekteknél is 2016. április 30. Márpedig a Norvég Alapban nagyon sok infrastrukturális, illetve K+F-támogatási lehetőség van, melyek lebonyolításához nem biztos, hogy elég lesz a rendelkezésre álló idő – a norvégok szerint a kormány hibájából.)

"Nagyon örülök annak, hogy sikerült a januárban meghirdetett pályázatok után júliusban kiosztani a pénzeket, szerintünk bizalmat épít, hogy ebben a helyzetben is normálisan, terv szerint tudunk működni. Reméljük, a támogatott szervezetek is bizalmat építenek a projektjükkel a civil szféra iránt" – mondta Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány ügyvezetője és a pályázatkezelő szervezetek konzorciumának vezetője.

Elmondta: minden ülésükön részt vett a kormány képviselője is az Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről, és egyszer sem emelt kifogást az eljárás lebonyolítása ellen. A norvég követtanácsos is hangsúlyozta, hogy nagyon elégedettek a pályázatok kezelésével.

Sande elmondta: továbbra is a kormány és a donorok közötti szerződés megsértésének tartják a Kehi eljárását. A pályázatkezelési rendszer auditálását ugyanis a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda intézi, nem pedig a magyar kormány valamelyik szerve.

A bírálók is nyilvánosak lesznek – a program végén

A hvg.hu kérdésre Móra Veronika elmondta, hogy kb. ötven értékelő vett részt a pályázatok értékelésében. A nevüket azért nem hozzák nyilvánosságra, mert szeptemberben lesz még egy pályázati kör, és ott is szükség lesz a közreműködésükre.

Azzal kapcsolatban, hogy a támogatott civil szervezeteknek máig vagy hétfőig kell beküldeniük a Kehi által kért dokumentumokat, Móra azt mondta, hogy a civil szervezeteknek kell eldönteniük, mennyire működnek együtt a Kehivel. Nagyon furcsa, hogy a Kehi olyan dokumentumokat is elvár, amelyek nem szükségesek ahhoz, hogy bizonyítani lehessen a pályázatokban vállalt kötelezettségek teljesítését, viszont adott esetben szenzitív adatokat tartalmaznak. Például egyes civil szervezeteknek névvel-címmel meg kellene adniuk a Kehinek, hogy projektjeikben milyen önkéntesek vettek részt.

Elhangzott fenyegetésként, hogy a nem együttműködő civil szervezeteknek akár az adószámát is felfüggeszthetik: ha ilyen történne – mondta Móra –, akkor biztos, hogy az összes rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőséget kihasználják.

A hvg.hu értesülése szerint egy közel 60 civil szervezettel szemben kezdett vizsgálatot a Kehi, melyek között ott voltak azok a szervezetek, akiket a sajtó is kilistázott (TASZ, Átlátszó.hu, egyes női jogi szervezetek, zöldszervezetek). Első körben még ugyanaz az eljárás vonatkozott rájuk, de a múlt hét második felében, illetve a hét elején többektől kiegészítéseket kértek.