"A vizsgálat az összes amerikai érdekeltségű céget érintő konkrét ügy tételes felülvizsgálata eredményeként megállapítja, hogy a rendelkezésre álló vizsgálati dokumentáció alapján – ... még felülvizsgálat alatt álló ügyeken kívül – az állami adó- és vámhatósági eljárásai során nem merültek fel olyan információk, tények vagy körülmények, amelyek arra utalnának vagy arra utaltak volna, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a vizsgált időszakban

• az amerikai érdekeltségű cégekkel szemben bármilyen diszkriminatív intézkedést alkalmazott/megkísérelt volna alkalmazni a vizsgálat alá vont eljárási típusokban, vagy
• mellőzte volna az amerikai cégek által tett közérdekű bejelentések kivizsgálását és ezzel ... törvényi kötelezettséget sértett volna, vagy
• bármilyen az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló jogi eszköz, akár törvényes, akár jogtalan alkalmazásával megkísérelt volna amerikai érdekeltségű cégeknek adózási, pénzügyi, illetve gazdasági hátrányt/érdeksérelmet okozni."

Ez áll abban a jelentésben, amelyet Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhatóság (NAV) elnöke írt alá, és amely azt a vizsgálatot zárja le, amelyet a Vida-vezette munkacsoport végzett a kitiltási botrány kapcsán. A jelentést a Nemzetgazdasági Minisztérium hozta nyilvánosságra, itt olvasható a sok kitakarással tarkított 18 oldalas dokumentum. (A NAV honlapján a jelentés nincs kinn.)

A vizsgálat azért pikáns, mert Vida egyike annak a pár személynek (ezt maga ismerte el november elején, hozzátéve, hogy rajta kívül vannak még adóhatósági alkalmazottak a listán), akiket az Egyesült Államok kitiltott a területéről, pontosabban megtagadta az országba való automatikus belépésüket azért, mert gyanújuk szerint korrupcióval kapcsolatos ügyekbe keveredtek. A vizsgálatot november elején, vagyis négy hónappal ezelőtt rendelte el Vida, és ezek szerint most jutott el a folyamat odáig, hogy nyilvánosságra hozták. Pedig két hete a NAV egyik elnökhelyettese és szóvivője lefagyott a hvg.hu videósának kérdésére, amely azt feszegette, hogyan áll a vizsgálat, és azt mikor teszik közzé. A NAV-ot megkerestük másnap írásban is, de arra sem reagált az adóhatóság.

A jelentés úgy zárul, hogy

Összefoglalóan megállapítható, hogy a külön szempontok szerint kiválasztott amerikai érdekeltséget mutató cégek adóhatósági kapcsolatai (ellenőrzöttségi szint, megállapítások, stb.) átlagosnak mondhatók a többi "nem amerikai" érdekeltségű cégekhez képest. A vizsgálat tapasztalatai szerint az amerikai érdekeltségű cégek adóteljesítményüknek, működési kockázatuknak stb. megfelelő – más adózókkal ekvivalens – adóhatósági bánásmódban részesültek/részesülnek."

A jelentés az elején felemlegeti, hogy a NAV külső megítélése "egyes sajtótermékekben különböző forrásokból származó információk ... hatására az utóbbi időben negatív jelleget öltött." A NAV odabök Horváth Andrásnak is, annak a volt munkatársának, aki 16 hónapja robbantotta ki az áfabotrányt, állítva, akár 1000 milliárd forintnyi áfa esik ki évente, egy részében pedig szerepe lehet annak, hogy az adóhatóság szelektív módon ellenőriz cégeket, bizonyos ügyek, cégek adókerülő gyakorlata felett szemet huny, míg más vállalkozások esetében szigorúan lép fel.

De hiszen sokan ellenőriznek minket, tuti nincs baj

A jelentés kiemeli, hogy milyen sok szervezet ellenőrzi a NAV-ot (Állami Számvevőszék, ügyészség, alapvető jogok biztosa, Nemzeti Védelmi Szolgálat), és hogy ezek az intézmények "egyetlenegy esetben sem állapítottak meg olyan általános jellegű hibát, vagy hiányosságot, amely az állami adó- és vámhatóság által folytatott visszaélésszerű joggyakorlás gyanúját vetette volna fel, sem általános jelleggel, sem meghatározott cégcsoportok vonatkozásában."

Közel 850, amerikai érdekeltségű adózót, illetve azok ügyeit nézte át a Vida-féle vizsgálat.

A vizsgáltak az esetek többségében adókötelezettségeiknek rendszeresen eleget tettek, és az elrendelt ellenőrzések során néhány kivételtől eltekintve rendszeresen együttműködtek a NAV-val, írja a dokumentum.

5 különös eset

Az anyagban a NAV elismeri, hogy a felülvizsgálat során 5 esetben (több mint tízezer ügyből) tapasztaltak az általános eljárási rendtől eltérő szokatlan körülményt, így ezeknek a soron kívüli kivizsgálását a NAV elnöke, illetve az illetékes főigazgató elrendelte. (11. oldal) Ezeket az ügyeket – anonimizálva – ismertetik, egyiknél például kiutaltak, visszaadtak úgy közel 42 millió forintot az egyik cégnek, hogy az ellenőrzést nem zárta le a NAV. Azt, hogy mi a következménye ezeknek a hibáknak, a jelentés nyitva hagyja, mert azt írják, hogy a "jelentés lezárásakor a Biztonsági Főosztály, illetve a főigazgatóság által folytatott vizsgálatok még folyamatban vannak."

Azt is írják, hogy amerikai érdekeltségű cégek ellen érkeztek közérdekű bejelentések, de csak kis számban, a NAV néhány esetben ellenőrzést folytatott le. Közülük voltak, amelyek alaposnak vagy részben alaposnak bizonyultak, de két esetben a bejelentő nem működött közre. Több esetben az ellenőrzés folyamatban van, vagy ezután kezdődik, írják.

A bejelentések másik részében azért nem indult vizsgálat, mert vagy kiderült, hogy korábban már volt ellenőrzés és az nem talált jogszabálysértést, vagy kiderült, hogy a bejelentés alaptalan volt.

A dokumentum utal arra, hogy a Bunge amerikai étolajgyártó cég juttatott el a NAV-hoz információkat arról, hogy anomáliákat tapasztal az étolajpiacon. Az ügyben büntetőeljárás van folyamatban, állítja a NAV, és azt is mondják, hogy már "a bejelentést megelőzően is .... a megjelölt társaságokkal szemben is eljárások voltak folyamatban."

A NAV belső ellenőrzési szerve, a Biztonsági Főosztály "nem talált olyan, az adóhatóság informatikai adatbázisait érintő jogosulatlan (célhoz nem kötött) lekérdezést, amely felvetette volna az amerikai cégekkel szemben folytatott visszaélésszerű eljárás gyanúját". A saját dolgozók ellen tett, több mint 4100 bejelentésnél is hasonló nemleges megállapítást tett a NAV belső szerve.

A NAV-nál két év alatt, 2013-2014-ben 35 embert bocsátottak el "a hivatás gyakorlásával összefüggő és egyéb vonatkozó jogszabályi rendelkezések megszegése miatt, ideértve ezek részeként a korrupciógyanús ügyeket is, azonban ebből több esetben nem bűncselekmények elkövetése miatt került sor a jogviszony megszüntetésére" – állítja a NAV.