szerző:

Hiába nyert másodfokon a NAV-val szemben az adózó, a hivatal egy trükk segítségével mégis megtagadta a visszaigényelt áfa kiutalását. Az adóhatóság gyakorlata az Európai Bíróság többszöri elmarasztalása ellenére is változatlannak tűnik. Ráadásul az ismételt ellenőrzésnél hiányzik a bírósági kontroll.

Egy gazdasági társaság (továbbiakban: adózó) – két, szellemi alkotások hasznosítására vonatkozó szerződéssel kapcsolatos előlegként – több tízmillió forintot fizetett meg egy másik gazdasági társaságnak. Az adózó még a 2012-es adóbevallásában a következő időszakra átvihető követelésként feltüntette a visszaigényelhető áfát.

A NAV áfaellenőrzés keretében – saját eljárásjogi hibája miatt – 2014 augusztusában hozott határozatában adókülönbözetet állapított meg, és 1000 forintra módosította a visszaigényelhető áfát – írja az Adózóna. Határozatát egyebek mellett azzal indokolta, hogy színlelt szerződésről van szó, amely vagyonkimentési célokat szolgált, a számlák pénzügyi rendezése nem történt meg, tényleges teljesítés nem történt, illetve az adózó nem a tőle elvárható körültekintéssel járt el.

A NAV határozatát lényegében egyetlen bizonyíték támasztotta alá: az időközben felszámolás alá került másik társaság felszámolója azt nyilatkozta, hogy a tranzakció bizonylatolása nem volt megfelelő. Az adózó jelezte, hogy a felszámoló a másik társaság képviselőjeként a kérdéses szerződések érvénytelenné nyilvánítása érdekében pert indított az adózó ellen, így ellenérdekű félnek tekinthető. Jelezte azt is, hogy a perben a felszámoló – az ellenőrzés során tett nyilatkozatától eltérően – elismerte, hogy a kérdéses összeg a másik társaság könyvelésében megtalálható.

Ennek ellenére a NAV másodfokon is fenntartotta az álláspontját. Mivel a párhuzamosan futó polgári per pedig még nem ért véget, az – ekkor még jogi képviselő nélkül eljáró – adózó nem kért bírósági felülvizsgálatot a határozat ellen.

Az adózó a pert a másodfokú határozatot követően megnyerte. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a két szerződés érvényesen létrejött, „a felek egyező előadása” alapján az adózó a másik társaság részére megfizette a kérdéses összeget. Az érintett számlák tehát nem tekinthetők fiktívnek.

Az adózó ezt követően kért jogi segítséget. Az adóhatósághoz ismételt vizsgálat iránti kérelmet nyújtottak be. Ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak tekintetében olyan új tény, körülmény esetén lehet ilyet kérni, aminek a tisztázása a korábbi ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné. A jogerős ítélet és az abban foglalt ténymegállapítások és jogi következtetések éppen ilyenek voltak: tökéletesen cáfolták a felszámoló nyilatkozatát és a NAV abból levont következtetéseit.

A NAV a kérelmet ennek ellenére első fokon elutasította, majd ezt a döntését másodfokú végzésével is helybenhagyta. A NAV ismételt vizsgálat iránti kérelmek ügyében hozott végzései ellen nem lehet bírói felülvizsgálatot kérni, így a másodfokú határozat immár megváltoztathatatlan.

További részleteket itt lehet olvasni.