szerző:
hvg.hu

Százharmincszor kisebb ma a forint vásárlóértéke, mint a bevezetésekor – írta a Világgazdaság a tegnap közzétett inflációs adatok alapján.

A forint az idén ünnepli hetvenedik születésnapját: 1946. augusztus elsején váltotta fel a világ leggyorsabb inflációjában teljesen elértéktelenedett pengőt, illetve az átmenetként az év elején bevezetett adópengőt – idézte fel a VG.

©

A lap szerint az árakat annak idején rendeletben állapították meg, egy kiló kenyér például 0,96 forintba került. Ma, azaz decemberben az egykilós kenyérért 262 forintot kell fizetni. Ez összességében 274-szeres árnövekedés, vagyis kétszerese az átlagosnak.

Az arányok eltolódtak ugyanis, így például a cukor az átlag alatti mértékben drágult hetven év alatt, míg a cigarettákért a korábbi 464-szorosát kell kifizetni ma.

Összességében a forint értéke a bevezetése és a rendszerváltás között mintegy tizedére esett, 1989 és 2015 között pedig további egytizenötödére esett vásárlóereje – így jön ki a hetven év 13 585 százalékos inflációja.

Az árindex fő összetevői közül a rendszerváltásig a háztartási energia az átlag alatti ütemben drágult, míg az élelmiszerek és a szolgáltatások nagyjából annak megfelelően.

A rendszerváltást követően azután a háztartási energia ára meredeken emelkedett, a rezsicsökkentés időszakának kezdetekor, 2012-ben az árak ezen a területen több mint 4600 százalékkal voltak magasabbak, mint 1989-ben.

Három év alatt az árak 22 százalékkal estek, de relatíve még mindig az energia drágult a legnagyobb mértékben a rendszerváltás óta – tette hozzá a lap.

Cikk megosztása
Címkék