Az sem dobná meg nagyon az inflációt, ha azonnal kivezetnék az árrésstopot, és hosszú idő után érdemben nőhet a magyar gazdaság – vélik a Magyar Nemzeti Bank Inflációs jelentésének szerzői.
Növekedési pályán indulhatott el a magyar gazdaság, de nem lesz olyan nagy a lendülete, mint a 2020 előtti években volt. Egy kisebb inflációs sokk veszélye reális, a költségvetés nem menthetetlen, a vendégmunkások nélkül pedig nem lehet hosszú távú növekedés – mutatta be Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
A jegybank friss előrejelzése szerint az infláció csak idén év végére emelkedhet a toleranciasáv aljáig (2 százalék), éves átlagban pedig csak 2028-ban éri el a 3 százalékos célt. A forint árfolyama erős, az ország kockázati felára alacsony. Ha nem jön közbe semmi, nyáron újabb kamatcsökkentések jönnek. Varga Mihály szerint „mini kamatcsökkentési ciklus” következhet, amiből a mostani vágást is figyelembe véve három 25 bázispontos vágás „kinéz”. Ezzel az alapkamat augusztus végén 5,5 százalékra csökkenne.
1995-ben volt utoljára ilyen magas, 1 százalékos a japán alapkamat.
Az amerikai elnök szerint remek számok érkeztek.
2023 óta nem látott szintre, 4 százalék fölé gyorsult az infláció az USA-ban, köszönhetően elsősorban az iráni háború miatti energiaár-emelkedésnek.
Az eurózónához való csatlakozásra viszont 2030-ra még nem, csak 1-2 évvel később állhat készen a magyar gazdaság.
Látszanak a gazdasági élénkülés jelei, de nagy felpattanás nem várható idén sem. Az infláció jelenleg alacsony, de év végére 4 százalék fölé emelkedhet. A hazai kötvényhozamok optimizmust tükröznek, de a piac még nem árazta be a magyar eurót.
Akkorát erősödött a forint, hogy ez még a külföldi energiaárak emelkedésének hatását is lenyomta, emellett maradtak a hatósági árszabályozások is, de egy kicsit még a foci-vb közeledése is segített.
Óvatosságot tart szükségesnek a jegybank alelnöke, de utalt arra a Reutersnek adott nyilatkozatában, hogy alacsonyabb alapkamat is elég lehet az árstabilitás megtartásához.
A várakozásokhoz képest is jól alakulnak a kormány eddigi intézkedései, de a „kegyelmi időszak” csak addig tart, amíg papírra nem vetik mindezt. Lehet spórolni a Tisza ígéreteivel, de hosszabb távon szükség lesz fájdalmas döntésekre is.
Miközben a választók többsége örül, egy új kormánnyal a tőzsdék is általában türelmesek. Mi mozgatja a befektetőket?
A forint ereje és az ország kockázati felárának javulása indokolhatna egy kamatcsökkentést, de még ki kell derülnie, mindez mennyire tartós. Az iráni háború inflációs kockázatokat hordoz. Ha minden jól alakul, júniusban már kamatvágás jöhet.
Bár a forint erős, az iráni háború ársokkal fenyeget. A jegybank tartja a magas, 6,25 százalékos alapkamatot.
Mellár Tamás szerint a KSH vezetése az Orbán-kormány igényeit kiszolgálandó manipulált adatokat, egyebek mellett a szegénységi statisztikákat, de új módszertant kellene bevezetni és revíziót kellene végrehajtani az infláció és a GDP-számítás területén is. A KSH felső vezetését szerinte le kellene váltani, az új vezetőséget pedig az Országgyűlésnek kellene kineveznie.
A kiadásaikban nagyobb súllyal jelennek meg azok a tételek, amikre semmiféle árstop nem vonatkozik.
A KSH februárban 1,4 százalékos inflációt mért, a 30 és 59 év közöttiek eközben átlagosan 18 százalékos drágulást tapasztaltak.
Áprilisban több éves csúcson volt az infláció, de Trumpnak elmondása szerint ez még csak eszébe sem jut, amikor egy esetleges megállapodás megkötésére gondol.
Ha az idei év első négy hónapjának inflációs adatainak átlagát nézzük, akkor a díjemelés annak hétszerese.
A szokásos tavaszi drágulás jelent meg az élelmiszerek és a ruházati termékek áremelkedésében. Az energia a januári rezsistop miatt, a külföldi utak az erősödő forint miatt lettek olcsóbbak. A közel-keleti konfliktus hatása még alig érezhető itthon, de az bizonytalan, hogy meddig.
