Mintha máig érvényben lenne a pártállami idők ironizáló mondása: „Nem minden belügyes külügyes, de minden külügyes belügyes”. A NATO- és EU-konform jogállamiság nagyobb dicsőségére kiderült, hogy több egykori állambiztonsági tiszt áll még mindig a magyar diplomácia szolgálatában, az meg egyenesen meghökkentő, hogy egy volt szt-tiszt selejtezi a külügy szigorúan titkos minősítésű iratállományát a rendszerváltozás után másfél évtizeddel.
Dömény János, a pártállam latin-amerikai szakértője, volt nagykövet a Külügyminisztérium „Minősített Iratokat Felülvizsgáló Bizottságának,” külügyi zsargonban „iratmegsemmisítő bizottságának” tagja – tudta meg a hvg. hu. Dömény a Kádár-rendszer titkosrendőrségének őrnagyi rendfokozatú tagja volt: neve szerepel a hvg.hu állambiztonsági tisztek neveit tartalmazó, 1956 és 1989 között a szerveknél szolgálatot teljesítők 1000 fős listáján.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárára hivatkozva az origo.hu megírta: Dömény E-20 számú szigorúan titkos tisztként működött 1977. március elsejétől századosi rendfokozatban a III/III-5 csoportfőnökségen, onnan helyezték át 1980-ban a III/I-hez. Szt-tisztként - 1957-től, a forradalom leverésétől kezdődött külszolgálatát megszakítva - a magyar tudományos életre leselkedő veszélyek „belső elhárítását” felügyelte, a Magyar Tudományos Akadémia Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának vezetőjeként.
A Külügyben gyártott minősített iratok átrostálását végző bizottságban öt nyugalmazott nagykövet és egy szintén nyugalmazott adminisztratív munkatárs foglal helyet. Összetételüket 1995 óta ugyanaz az elv határozza meg: kizárólag a pártállami külügyminisztériumban szocializálódott és aktív korának egészében vagy jelentős részében akkor szolgálatot teljesített „szakértő” lehet tag.
Dömény mellett jelenleg Barabás János, Debreczeni István, Kovácsné Jonczyk Éva, és Szurovszky Oszkár a testület tagjai. Barabás a Kádár-éra évtizedekig hivatalban lévő belügyminiszterének, Benkei Andrásnak volt hosszú ideig közvetlen munkatársa.
A Külügyben most rostálják át a politikailag és ideológiailag „legkényesebb” periódust, a rendszerváltást követő első évek külügyi iratanyagát. Az idő tájt szűnt meg a Varsói Szerződés, kezdődtek meg a NATO- és EU-csatlakozás előkészületei, az új Magyar Köztársaság szomszédságpolitikáját igyekezett egységes keretbe foglalni.
Mindezek után talán már azon sem csodálkozhatunk, hogy a külügy állományába tartozik, és 2003-tól rendkívüli nagykövet Bécsben az EBESZ misszió mellett Berecz Marianne, Berecz János volt MSZMP-titkár első házasságából származó lánya, aki K-959 számú szt-tisztként a III/I-3 osztályon dolgozott, feladata pedig ”hírszerzés az NSZK ellen” volt.
Vajon a külügy mai vezetői érezhetik úgy, hogy a rendszerváltozás után másfél évtizeddel nyugodtan ereszthetnek a gyeplőn, mondván, kit érdekelne ma már, hogy jelenlegi katonai szövetségesünk ellen ki kémkedett a pártállami időkben? S vajon az sem tarthat számot érdeklődésre, hogy a ma diplomata egykori főpártcsemetének a Belügyminisztériumnál meglehetősen korán, 19 éves korától, 1976. január elsejétől volt munkaviszonya? Ma EBESZ-diplomata.
(Az állam- és a szolgálati titok védelméről szóló 1995. évi LXV. Törvény előírta a közfeladatot ellátó szerveknek, hogy az évek, évtizedek során irattáraikban felhalmozott minősített - az akkori fogalmi rendszer szerint szigorúan titkos vagy titkos - iratokat vizsgálják felül, és ahol ez a minősítés már nem indokolt, ott szüntessék meg. A törvény erre egy évet adott, annak lejártával a régebben keletkezett nem minősített, „maradandó értéket képviselő” iratok átkerültek az Országos Levéltárba, ahol kutathatóvá váltak. A levéltári törvény pedig úgy rendelkezik, hogy a közfeladatot ellátó szervek „maradandó értéket képviselő”, nem minősített irataikat 15 év elteltével kötelesek közlevéltári őrzésbe átadni. Jelenleg a közhivatalok három évenként kötelesek felülvizsgálni dokumentumaik minősítését, a titkosítás általában 20 évre szól.)
Dalmáth Lajos
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
