Kutrucz (hátizsákkal), mögötte Baráth, előtérben ügyvédjük © Túry Gergely

Kutrucz László és Baráth László a Jolly eszpresszó pultja mellől ült át a kft.-k ügyvezetői székébe. Előtte "médiaforgalmazásból" (azaz a Fedél Nélkül és a Flaszter című lapok terjesztéséből), illetve egyéb alkalmi munkákból tartották fenn magukat. Egyik nap a presszóban kereste fel őket Schrödl András könyvvizsgáló. Akarsz egy kis pénzt keresni? – szólt Kutruczhoz, aki rögtön igent mondott. Feladata – mint a hvg.hu-nak elmondta – az volt, hogy adja a nevét cégalapításokhoz, szignáljon kitöltetlen szerződéseket, üres csekkfüzeteket, illetve írjon alá „nagy bizniszek” lebonyolításához szükséges formanyomtatványokat.

Schrödl jól választott: Kutrucz, a könnyű pénzkereset lehetőségét megtapasztalva, a könyvvizsgáló kérésére, újabb és újabb hajléktalanokat szervezett be, köztük Baráth Lászlót is. Végül hat kft.-t hoztak létre.  És bár korábban az üzleti életben addig nem bizonyíthattak, a Siemens magyarországi leányvállalata és több, pártkötődéssel bíró vállalkozás azonnal szerződést kötött velük. Bár humán erőforrásukat tekintve e "cégek" valóban nem álltak valami jól, olyan szerződéseket teljesítettek, amelyek bármely magasan kvalifikált vállalkozónak becsületére váltak volna.

Kutrucz és élettársa a Blahán © Túry Gergely

Baráth László éveken át az ügyvezetője volt az Euraction Service Kft.-nek, amelynek számlájára a Siemens magyar leányvállalata rendszeresen utalt át komoly összegeket, együttműködési keretszerződés jutalékaként. Kutrutz cége, a Blue Consult is hasonló cipőben járt, főként kórházi közbeszerzések tájékán segédkezett a Siemensnek orvosi műszerekkel kereskedni. A német nagyvállalat magyar cége a Nemzeti Nyomozó Iroda jegyzőkönyveinek tanulsága szerint projektmenedzseri feladatok ellátására szerződött a két céggel. Baráth esetében nem is akármilyen feladatra: kft.-jét a Belügyminisztérium okmányirodai rendszerének kiépítésére kiírt több, egyenként milliárdos nagyságrendű pályázat projekt-menedzsmentjével bízták meg.

A feladatokat a két cég és vezetőik csodálatraméltóan teljesítették. A Siemens elnyerte a kártyaigazolványok kiállításához szükséges gépek, szoftverek kiépítésére és karbantartására, illetve az orvosi műszerek szállítására kiírt állami pályázatokat.

A hathatós közreműködést jelentős összegekkel honorálta a Siemens. Ezekől azonban Baráth és Kutrucz - több stróman-társukhoz hasonlóan – vajmi keveset láttak. Az általuk Bermuda-háromszögnek nevezett Böszörményi út, Királyhágó tér és Kékgolyó utca határolta terület bankjait, ahol „cégeik” számlákat vezettek, hetente egyszer Schrödl társaságában felkeresték. Schrödl utasítására e körutakon másfél–kétmillió forint közötti összegeket vettek fel, hogy azután a pénzt átadják Schrödlnek. Ő alkalmanként 2-5 ezer forinttal jutalmazta fáradságukat.

Cégvezetők-hálózsákban: Kutrucz és Baráth © Túry Gergely

A bankokban csakhamar szóvá tették, hogy "az ügyvezető uraknak kissé áporodott a szaguk". Ezért Schrödl kénytelen volt lakást bérelni számukra, ahol a „munka” előtt megfürödhettek. Schrödl külön pénzt adott nekik, hogy az évszaknak megfelelően tudjanak öltözködni. Mindez néhány évig tartott. Kutrucz és barátnője a hvg.hu-nak elmondták, Schrödl, „az Andris”, egyszer nem jelentkezett, helyette testvérével, Péterrel mentek egy kört a bankokban. Egy héttel később bérelt lakásukban megjelentek a kommandósok, akik az „ügyvezetőket”, a fellelhető papírokkal együtt bekísérték a Nemzeti Nyomozóirodába. A kft.-k beszüntették működésüket.

Kutrucz Lászlót sikkasztással és okirathamisítással vádolják, Baráthot csak az utóbbival. Schrödl András ellen körözést adtak ki, de két éve nem találják.

Megkérdeztünk gazdasági bűntettekkel foglalkozó jogászokat az esetről. Kutrucz és Baráth tanúvallomását áttanulmányozva egybehangzó véleményük az volt, hogy a kft.-k pénzfelvétele mögött nem állhatott valós teljesítés. Sajnálatos - mondják -, hogy a pénzmosás, illetve csalás gyanúja a megvezetett hajléktalan „cégvezetőkkel ”, és nem a nekik utaló cégekkel szemben vetődött fel.

Horváczy Emese, a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője csak annyit volt hajlandó elmondani, hogy a hat cégből álló cégcsoport vezetői valóban hajléktalanok voltak. A fantomcégek bankszámláira összesen mintegy másfél milliárd forint folyt be, tette hozzá. A Nyomozóirodától nem kaptunk választ kérdésünkre, gyanúsítja-e a hatósága a magyar Siemens-et is? A Siemens nem reagált kérdéseinkre.

További részletek a csütörtökön megjelenő HVG-ben.