Míg egy háború előre kalkulált veszteségei jó esetben is csak megsaccolhatóak, a megszorító intézkedések „áldozatai” általában előre kiszámíthatóak. A támogatások drasztikus csökkentését előirányzó egészségügyi reform miatt másfélmillió gyógyászati segédeszközt használó beteg került nehéz helyzetbe, miután támogatási keretük a 2006. december 29-én hatályba lépő rendelet alapján 2007-ben 48 milliárd forintról 35 milliárdra csökkent. 

© Horváth Szabolcs

Ezáltal a gyógyászati segédeszközök – például a kötszerek – után járó támogatás aránya 85 százalékról átlagosan hatvankettőre csökkent. Ezen túl kisebb lett a közgyógyászati ellátásra jogosultak köre is: a háziorvos eddig korlátlan mennyiségben felírhatta például az általa indokoltnak tartott kötszermennyiséget. Az idei évtől azonban már a szakorvos ajánlására felírt adagért az eddigi ár akár háromszorosát is fizethetik a rászorulók. Aki egyedi engedélyre szorul, annak az engedélyeztetési eljárás akár egy hónapig is eltarthat. Ez komoly akadályokat gördíthet a komoly fájdalmakkal küzdő, nehezen mozgó betegek gyógyulásának útjába: vagy el sem jutnak a szakorvoshoz, vagy a teljesítményvolumen-korlát okán túl későn kapják meg a szükséges kezelést – állítják a betegek érdekeit képviselő szervezetek.

„Aki ezeket a szabályokat hozta, nem tanult anatómiát: a bélnek nem lehet azt mondani, hogy ne mozogjon. Ha eszem, azért, ha nem, azért megy a hasam” – panaszkodik Katalin, aki hasfalára kiszájaztatott vékonybelét háromóránként üríti katéter segítségével. Tavaly december óta azonban a korábban használt, és államilag 100 százalékosan támogatott kötszereket csak korlátozott mennyiségben kaphatja meg. A  hagyományos sztómaterápiás eszközökben ugyan részesülhetne, de ezek számára teljesen feleslegesek.

Tavaly év végéig sebe szakszerű ellátására napi 5-6 modern, nagy váladékfelszívó képességű hidrokolloid kötszert ingyen írt fel háziorvosa, azóta legfeljebb napi egyet kap, és még egyet vásárolhat kedvezményesen (207 Ft/darab) méltányossági kérelemre. A fennmaradó minimum 3 kötszer – támogatás nélkül – naponta 9000 forintjába kerülne, amit nem képes kigazdálkodni havi 57 ezer forintos rokkantnyugdíjából. Katalinnál még 1987-ben diagnosztizálták a krónikus vastagbél-gyulladást, azóta vastagbél nélkül él. Orvosi műhiba miatt tucatnyi műtéten esett át, csalódott már munkatársaiban, párkapcsolataiban is, de életösztöne sose hagyta cserben. „Eddig szaunába jártam, külföldre utaztam, elvégeztem a nővérképzőt, igyekeztem emberhez méltó életet élni, s nem hagyom, hogy rákényszerítsenek arra, hogy ne menjek emberek közé” – mondta nem kevés elszántsággal a hangjában.

Kirívó példa a pazarlásra

Egy az OEP által nyilvántartott betegnek 2006 első nyolc hónapjában 14810 darab kötszert írtak fel, ami alapján azt kéne feltételeznünk, hogy az év minden napján 1,1 négyzetméter gézlap kötözték be sebeit. Ez összesen 3,7 millió forint közpénzen nyújtott támogatást jelent. Forrás: Egészségügyi Minisztérium

Az Egészségügyi Minisztérium a hvg.hu kérdésére elismerte, hogy idáig másfélmillió betegnek írtak fel segédeszközt, de a minisztérium álláspontja szerint a változásokkal csupán a rászorulók felének nőnek a terhei, "mások akár több ezer forinttal is kevesebbet is fizethetnek". (Katalin nyilván a pechesebb első csoporthoz tartozik.) A nagyobb forgalomban érdekelt gyártók az érintett érdekképviseletekkel karöltve hiába tiltakoztak: nem a támogatás csökkentésére, hanem szigorúbb ellenőrzésre lenne szükség, a rendelet hatályba lépett. „Ez a rendszer pazarló volt, a segédeszközök felhasználása terén nagyon komoly visszaélésekre derült fény az OEP vizsgálatai alapján, ezért átalakításra szorult” – így indokolta az Egészségügyi Minisztérium a rendelet szükségszerűségét.

„Tavaly az állam 6,568 milliárd forintot költött kötszerre. Ha azonos árakat, és másfélszer annyi beteget feltételeznénk, mint ahány tavaly volt, de számolnánk az új kötszerfelírási szabályokkal, ez az összeg csak 4-5 milliárd forint, vagyis legalább 2 milliárd forintot lehetne ezzel spórolni" – érvelt a minisztérium.

Mit tesznek a sztómásokért?

Magyarországon mintegy 10-12 ezer sztómás él egy speciális anyaggal a hasfalra ragasztható úgynevezett alaplapot és az ebbe beépített zárszerkezetre pattintható különálló műanyag zsákot visel. Ebből a Magyar ILCO (Ileosztómások és Colosztómások) Szövetség szerint legalább napi kettőre lenne szükségük. Tb-támogatással azonban csak egyet kaphatnak ingyen - mondta a hvg.hu-nak Horváth Gyula elnök. Hozzátéve, hogy sztómazsák híján a betegek nagy része inkább éhezteti magát. Az ILCO Szövetség  május 20-ig vár, hogy a minisztérium növelje a támogatást, utána a Nemzetközi Sztómás Szövetséghez fordul segítségért.

A megszorító intézkedések bevezetésével nem a pazarlás csökkent, csupán az ellátás nélkül maradt betegek száma nőtt – mondta lapunknak Jóbai Zsolt, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) alelnöke, aki nem ért egyet azzal, hogy túlköltekezés folyt volna az elmúlt években. Ami változott, hogy eddig a betegek kétharmada kapta meg a szükséges ellátást, az új rendszerben pedig ennek a töredéke, ugyanis nem csökkenhetett a rászorulók száma, hiszen egy cukorbetegség miatt kialakult diabéteszes lábseb, vagy mondjuk a sztóma is életen át tartó betegségek. 

Szakmai egyeztetésre voltak ugyan kísérletek még az egészségügy finanszírozási rendszerének átalakítása előtt: a gyártók és a szakmai érdekképviseletek az  Egészségügyi Minisztérium kezdeményezésére még 2005 áprilisában készítettek  egy ajánlást a kötszerek felhasználását és finanszírozási rendszerét illetően. „Ebben többek között szerettük volna elérni, ha mennyiségi korlátozás nélkül nagyobb támogatást kapjanak a modern (hidrokolloid alapanyagú) nedves sebkezelő kötszerek, mint a hagyományosak, mivel nemzetközi hatástanulmányok is igazolják, hogy használatukkal gyorsabb a sebgyógyulás, minimális a felülfertőződés veszélye, bizonyos esetekben nem szükséges antibiotikum használata.

Ehhez képest 85-ról 50 százalékra csökkentették a nedves sebtapaszok támogatását,  ráadásul a modern sebkezelő lapokból indokolatlanul kis mennyiséget (napi 1 db) engedélyez az új finanszírozási struktúra. Ugyanakkor továbbra is 85 százalékos támogatottságot élveznek a ragtapaszok, melyekből  akár  15 csomagot (akár 150 métert) is felírhat az orvos, holott  Hanga Péter, az OSZ kötszerszekciójának elnöke úgy véli 2-3 csomag bőven kielégítené a betegek igényeit. Ezzel szemben az Európai Unió legtöbb tagországában  az újonnan bevezetett, modern kötszerek többsége szerepel a tb-támogatási listán, mivel a biztosítók érdeke is, hogy e termékek ingyenesen hozzáférhetőek legyenek korlátlan mennyiségben" – állítja Jóbai.

© Túry Gergely

Az alkotmány 70/D paragarafusa szerint: „minden betegnek joga van az egészségügyi állapota által indokolt, megfelelő egészségügyi ellátáshoz", a Katalinhoz hasonló betegek lehetőségei azonban meglehetősen korlátozottak. Havi 30 darab kötszer (a szükséges mennyiség ötöde betegünk esetében) igényléséhez egyedi méltányossági kérvényt kell benyújtania, ami  nem kevés adminisztrációval jár: csatolnia kell az igazolásokat arról, hogy mennyi a nyugdíja, mennyi az egy főre eső jövedelme a családban, aktuális szakorvosi véleményt kell vinnie, sőt egy szívhez szóló kérvényt is kell írnia.

Ráadásul hiába kíséri életét végig a betegség, mégis háromhavonta az operáló sebészi szakvéleményt kell kérnie a szakorvosától arról, hogy ezekre a segédeszközökre valóban szüksége van. Háziorvosa csak azt az adagot írhatja fel, amit  a szakorvos ajánl. „A legkevésbé rajtam múlik a beteg ellátása a megfelelő mennyiségű sebtapasszal" - szabadkozott Raisz Csaba, Katalin tiszatarjáni orvosa a hvg.hu-nak. Az új rendszerben szerinte a folyton változó és átláthatatlan jogszabályok tanulmányozására kevés idő marad a másik több tucat beteg mellett, akiket ugyanúgy el kell látniuk, miközben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) sem könnyíti meg a háziorvosok dolgát: elég egyetlen kódot elütni, postafordultával küldik vissza a receptet, és kezdődhet elölről a gyakran több hétig tartó engedélyezteti eljárás.

A helyzetet bonyolítja, hogy Katalin háziorvosa szülővárosában a Borsod megyei Tiszatarjánban rendel, a sebész viszont Dombóváron praktizál, és azért, hogy meglegyen a napi 1 darab tapasza díjmentesen minden hónapban  két napig kell vonatoznia.  „Mégha sikerülne is munkát találnom, havonta egy hét szabadságot kellene kivennem az ingázás miatt, aminek egyetlen munkáltató sem örülne” – panaszkodott Katalin. Pedig Jóbai Zsolt szerint sokkal gazdaságosabb lenne a modern sebkezelő termékek segítségével megakadályozni a betegek munkaképtelenné válását. Hosszú távon ugyanis a betegségük miatt leszázalékoltak sokkal többe kerülhetnek az államnak, mintha megkapnák a szükséges támogatást. Ellátás nélkül sem dolgozni, sem adót fizetni nem tudnak.

Katalin több levelet váltott a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral, mire néhány héttel ezelőtt megkapta az engedélyt a havi 30 tapaszra. Ennél többet csak akkor igényelhetne, ha jogszabálysértésre hivatkozva kérné a határozat felülvizsgálatát a Munkaügyi Bíróságtól – derül ki a miskolci OEP márciusi 26-i határozatából.

© Túry Gergely

A kötszert egyébként a gyógyszertárban - az utcáról betérve - 3000 forintért vehetné meg. „Csupán  átmeneti megoldás, ha gézlappal fedem le a sebem, az ugyanis bármikor elmozdulhat, és ha hasmenésem van, egyáltalán nem tartja meg a székletet. Előnye mindössze annyi, hogy használata során regenerálódik a bőröm. December óta azonban még a gézlapból is csak 30 darabot kapok, a többit saját költségére kell megvennem, csakúgy, mint a rögzítő hálót. További hatezer forintot kell fizetnem azért a 60 darab katéterért, ami eddig ugyan egyedi engedély alapján, de ingyenesen járt." Ellátása megoldása érdekében Katalin egy hónappal ezelőtt ügye méltányossági elbírálását kérte az Egészségügyi Minisztériumtól. Levelére, amelyet Horváth Ágnes egykori államtitkár asszonynak címzett, hivatalos válasz azóta sem érkezett. Informálisan tájékoztatták arról, hogy kérvényét az OEP orvosszakértői bírálják majd el a következő néhány hétben.

Katalin esete csupán egy a sok közül, azonban a gyógyászati segédeszközök támogatásának átalakítása másfélmillió beteget érint - az OEP adatai szerint 230 ezer járóbeteget, és több mint 1,2 millió fekvőbeteget. A kötszerek felírhatóságának korlátozása miatt hasonló problémával küzd 17 500 diabéteszes lábsebbel, 25 ezer égési sebbel és 35 ezer felfekvési sebekkel kezelt, valamint százötvenezer lábszárfekélyes – derül ki az Európai Sebkezelő Társaság (European Wound Management Association) felmérésből.