Microsoft közbeszerzési per lesz hétfőn Budapesten

A tendert 4 éves időszakra írta ki a Központi Szolgáltató Főigazgatóság: ez idő alatt a központi közbeszerzésben érintettek elviekben 25 milliárd forintért szerezhetnek be szoftvereket, ám mivel keretösszegről van szó, elképzelhető, hogy ennél csak jóval kevesebbet fordítanak programok vásárlására a szervezetek. Az idén az első negyedévben kiírt központi közbeszerzési pályázatot 4 olyan konzorcium nyerte el, amelyeknek a tagjai a Microsoft partnerei és dealerei is.

A konzorciumokat, a szoftverbeszerzési feltételektől függően különböző összeállításban, az Aquis, a HP, az Atigris, az Albacomp, az M&S, a Humansoft, a WSH, az EuroOne, a Delta, a VTSOFT, a KFKI, a Getronics, a Rufusz Kft., a Rufusz Computer Informatikai Zrt., a Synergon, a Systrend, az Aloha, a Nádor, a Noreg, a Racionet, a Trendex, a Grepton és a Montana hozta létre.

A közbeszerzési döntést három magyar vállalkozás, az Open SKM, az ULX és a Multiráció támadta meg azért, mert a kiírt pályázatban az állt, hogy a nyertesnek Microsoft, illetve vele egyenértékű szoftverterméket kell szállítania. Azaz a kiírás megnevezett egy céget, s ezzel az versenyelőnyhöz jutott.

A bírósági ügy hátterében részben az áll, hogy egyes cégek szerint kormányzati célokra csak a nyílt forráskódú szoftvereket kelljen alkalmazni, Microsoft termékeket pedig egyáltalán nem.  Szakértők szerint ezzel az a probléma, hogy ezek a szoftverek nem feltétlenül olcsóbbak, mint például Microsofté, mivel ezek használata is pénzbe kerül, egyebek mellett a dolgozók oktatása, illetve a szoftverek működtetése, karbantartása miatt.

A Microsoft álláspontja szerint az amerikai szoftvergyártó nem kényszeríti rá senkire sem a technológiáját, hanem valódi versenyben döntenek terméke mellett a lakossági felhasználók, a céges ügyfelek és a közszféra. A Microsoft szerint több példa van arra is, hogy a felhasználó a szabad szoftverről visszatér más megoldásra. A norvégiai Bergen város például úgy döntött, hogy szabad forráskódú termékekkel helyettesíti a Microsoft-megoldásokat. Azóta azonban visszatért a Microsoft felhasználóinak táborába, mert sem anyagilag nem volt kedvezőbb az ilyen szoftverek használata, sem pedig a technika nem nyújtotta a korábban megszokott színvonalat.

A Microsoft a perben és a pályázatban csak áttételesen érintett, hiszen nem a magyar leányvállalata indult a tenderen, hanem a partnerei által létrehozott konzorciumok. Ráadásul a per nem a konzorciumok, hanem a
közbeszerzési döntés ellen indult. A pályázatot pedig a Központi Szolgáltató Főigazgatóság írta ki.

A Microsoft Magyarországon közvetlenül nem értékesíti termékeit sem a kormányzatnak, sem az üzleti szférának, sem pedig a lakosságnak. A három cég így olyan magyar kis- és közepes vállalkozásokat támadott meg, amelyek az Open SKM-hez, az ULX-hez és a Multirációhoz hasonlóan szintén multinacionális szoftvercégek termékeit értékesítik a piacon. A Microsoft közölte: általános gyakorlat, hogy a közbeszerzési kiírásokban a közérthetőség kedvéért nevesítik a nagy számban felhasznált, benchmarkként működő termék vagy vállalat nevét. Így konkrétan megjelölték például egy párhuzamosan indított közbeszerzésben a Novell, vagy korábbi eljárásokban az Oracle, az IBM és a Symantec nevét is. A szóban forgó eljárásban tehát több, nemcsak Microsoft termék nyerhetett volna: a kiírás szerint bármelyik olyan magyar cég lehetett volna ajánlattevő, amelyiknek a terméke megfelel a tenderkiírás kritériumainak.