A jelenlegi alkotmányban vannak illúziók, „túlígéretek”, "az alkotmányt úgy kell megfogalmazni, hogy teljesíthető jogok legyenek benne. Az nem jó, ha a törvényhozás és a kormány helyett is az Ab dolgozik" - mondta Pálinkás József, Magyar Tudományos Akadémia elnöke az m1 Ma reggel című műsorában. Azt is hozzátette, az alkotmánynak szabályoznia kell a hatalommegosztás rendszerét, az alapvető jogokat és az állam működését, felépítését, de nem túlszabályozó módon.

A professzor - aki tagja a miniszterelnök által felkért alkotmány-előkészítő tanácsadó testületnek korábban azt nyilatkozta: nem jó egy túlszabályozó, a kormányzást akadályozó alkotmány, de azt sem tartja helyesnek, ha a parlamenti többség konkrét alkotmánybírósági döntések nyomán módosítja az alaptörvényt.

A kérdésre, hogy miért nincs köze az Ab-nek - például a magánnyugdíj-pénztári döntések kapcsán - a magántulajdon védelméhez, azt mondta szerinte ahhoz köze van,  ez egy alapjog, mindenkinek szabadon lehet tulajdona és azt tőle nem lehet elvenni, "ebben biztosan van az Ab-nek kompetenciája" - sommázott. Ugyanakkor azt is hozzátette: Nem tud olyan cikket mondani, amelyben az Alkotmánybíróság költségvetést érintő dönéseihez tapsoltam volna - utalt arra, hogy nem tartja rossz iránynak a Lázár János-féle módosítást nem tartja rossz iránynak.

Sólyom László véleményére reagálva miszerint nem lehet jobbat csinálni a jelenlegi alkotmánynál, azt mondta: ha egy tudományos munkában kellett volna ezt megfogalmazni az egykori köztársasági elnöknek, biztosan nem pontosan így fogalmazott volna.

Pálinkás József azt is hangsúlyozta: szimbolikus kérdésekben, melyekben sem tudományos, sem jogi eszközökkel nem lehet dönteni, van értelme népszavazásnak. Egyéb kérdésekben, mint például az új alkotmány - amely tavaszra várható - nincs helye népszavazásnak.