Bár még tart a Pakson már működő és az épp csak építeni kezdett atomerőművek átvilágítása, Kapitány István miniszter máris elszólta magát a magyar atomjövőt illetően. Amúgy nagyon úgy néz ki, hogy az atomenergiára egyre kevésbé lesz szükség.
A magyar munkaerőpiac évekig a több tízezer programozó hiányától volt hangos, manapság viszont az informatikusok egyre gyakrabban harcolni kénytelenek a meglévő székeikért. Előre menekülnek: új tudással, komplexebb gyakorlati tapasztalattal, és egyre fokozódó AI-használattal. A programozóknál is drámaibb átalakulás indult több fehérgalléros, szellemi munkakörben; a marketing, a pénzügyi elemzői, a HR és a mindennapi adminisztrációra épült pozíciók elképesztő sebességgel forgácsolódnak szét. Mi történik a színfalak mögött? És kik, milyen szakmák eshetnek hamarosan áldozatul az AI-nak? - Erről szól a Közös költség legújabb adása.
Az európai gáztárolók másfél évtizedes töltöttségi mélypontja csak kiemeli, hogy a piacon már a tavalyi ár dupláját kérik, még sincs pánikhangulat. És ha tényleg hideg lesz a tél?
Három év alatt kerek egy évtizednyi csúszást szedett össze az ígéreteire a világ nukleáris erőműépítő ipara. A nukleáris reneszánsz és az atomenergia újbóli aranykorának víziója ettől még továbbra is az asztalon marad. Kína pedig köszöni, jól van.
Hetekkel a kinevezése után lecserélte az igazgatósági elnököt az MVM-ben az állam mint tulajdonos. A csúcsvezetői feladatmegosztás friss verziója formálisan ugyan nem ismeretlen a cégcsoport történetében, ám a döntésnek csak akkor lehet valódi értelme, ha általa eddig nem látott átalakulást készítenek elő.
Bár definiálva - és pláne: jogszabályban regulázva - jelenleg nincs, hogy mi is pontosan a társasház, a magyarországi lakosság mintegy 35 százaléka ilyen együttélési formában, illetve lakószövetkezeti ingatlanokban él. A társasházban élők jelentik a városlakók többségét, és ők azok is, akik a lakógyűléseken képesek késhegyre menő vitába keveredni a szemétdíj, a közös költség, a fejlesztési alap, a karbantartási költségek, de még a takarító fizetségén is, a közös képviselőt pedig mindenki utálja. Vagy mindezek csak cáfolható sztereotípiák? Mik a valódi problémáink a társasházakkal? - erről szól a Közös költség legújabb adása.
Amikor augusztus elején Pakson a rekordalacsony vízállás miatt az atomerőmű teljes leállítása csak egy hajszálon múlt, igazolódott egy bő évtizede ismert, de eddig figyelmen kívül hagyott szakmai prognózis. A téma akkori szószólóját, Jávor Benedeket kérdeztük.
A paksi atomerőmű augusztusi, kormányzati kríziskezelése, a napokban kiírt szélerőmű építési tender, a Brüsszelből hazahozható, fejlesztési százmilliárdok drasztikus irányváltást jeleznek az energiapolitikában. Tud-e ez a változtatás jó is lenni a lakossági fogyasztónak, és miben kell az eredményes átalakuláshoz a háztartásoknak és a vállalkozásoknak változniuk? - erről szól a friss Közös költség.
Újra teljes gőzzel, minden turbinával áramot termel Paks, így a magyarországi villamosenergia-rendszer visszatért a nagyobb mennyiségű, napközbeni olcsó exporthoz, de a kora esti drága import csökkenéséhez is. A dunai fenékküszöb még gőzerővel épül, de a romániai atomerőmű vesztét sem ennek hiánya okozta.
Hatmilliárd forintból ad magának haladékot az ország arra, hogy elkezdjen másként gondolkodni Paksról, az áramról és az ellátásbiztonságról. A szerdai, kihelyezett kormányülést követően Magyar Péter bejelentette, hogy fenékküszöböt építenek a Duna medrébe, hogy a mostanihoz hasonlóan alacsony vízállás mellett se legyen gond az atomerőmű üzemeltethetőségével. A krízisre adott gyors válasz azonban nem biztos, hogy elég lesz.
Vontatottan halad a kormány által beígért rendszerváltás az energiaszektorban: az akcióterv gyors és teljes sorcserékre is készült, de eddig alig néhány személyi változtatásra futotta a minisztertől. Utánajártunk, mi lehet ennek az oka.
Az atomerőmű napok óta nem kommunikál, Magyar Péter viszont szerdán este már az egész energiaszektort átfogó fejlesztési tervet is bejelentette. Eközben az egy hete tartó áramkrízisben csak az lett sokkal valószínűbb az előző naphoz képest, hogy talán mégse kell leállítani azt az utolsó, még termelő paksi generátort. Mikor és hogyan lehet majd mindennek vége?
A klímaváltozás a magyar atomerőművet is az időjárásfüggő termelők közé sorolta, ám az Orbán-kormány elmulasztotta felkészíteni erre a létesítményt.
Ha végül mégsem lesz elég áram, akár a lakosság egy részét is le lehet kapcsolni ideiglenesen az áramrendszerről. Lényegében ezt jelentette be a kormányfő azt követően, hogy közölte: a paksi atomerőművet le kell állítani. Kit, milyen alapon lehet az áramszolgáltatástól megfosztani? És miként nehezíti a kormány munkáját az, hogy mára elavult jogszabályokkal kéne harcolnia a mostani krízishelyzetben?
A korábbi évekhez képest 2026-ban bő egy hónappal korábban köszöntött be a Duna vizét túlmelegítő kánikula. A hétvégére várható újabb hőhullám miatt ismét csökkenteni kell a paksi atomerőmű teljesítményét, hogy ne melegítse túl a rekordalacsony vízállású Dunát. Mi van, ha a teljesítménycsökkentés miatt zavar támad az energiaellátásban?
Rezsicsökkentési aknamező és külön paksi univerzum is vár Bertalan Zsoltra, az MVM élére kinevezett új sebészre. Mérlegre tettünk az esélyeit – és ezen keresztül mindent, ami az ország energiajövőjét meghatározhatja.
A hatalomkoncentráció jegyében egy fontos pont is kikerülhet az alkotmányból, amelyet éppen az Európai Unió szorgalmaz.
A globális felmelegedés miatt nyaranta egyre korábban és gyakrabban kell lecsavarni a paksi atomerőművet, amely a Duna vizét melegíti a saját hűtésével. A teljesítménycsökkentések fokozzák a folyamatos üzemre tervezett reaktorblokkok amortizációját, miközben az erőmű élettartamának meghosszabbítása van terítéken.
A június végi tartós kánikulában felmelegedő Duna miatt ismét csökkenteni kellett a paksi atomerőmű termelését. A blokkok hatékonyabb kihasználására azonban megint előkerült, hogy az erőmű távhőszolgáltatóként is megállná a helyét. Elméletben jól hangzik.
A napelemes erőművek dotálásának átalakítása lehet a kulcs az alacsonyabb villanyszámlához, amit Magyar Péter a vállalkozásoknak ígért. A jó megoldáshoz nem biztos, hogy elég lesz, hogy az illetékes tárca új államtitkára több korábbi iparági háttéregyeztetésen is megjelent.
