Az orbáni felfogás szerint ellenzékben védelmezni, a hatalomban viszont kiiktatni kell a fékek és ellensúlyok rendszerét. Orbán Viktor az elmúlt 16 évben a független intézményeket mind letarolta, az élükön hátrahagyott, hozzá hű emberek elmozdítása próbára teszi a demokráciát.
Több ponton is beleíratta a fideszes kétharmad az Alaptörvénybe a kereszténységre való hivatkozást. Ebből az egyiket kihúzni javasolja a Tisza Párt két képviselője, Melléthei-Barna Márton és Hantosi István. Sokan rögtön keresztényüldözést kiáltottak. De van-e okuk rá?
Ha közös országot akarunk, ahhoz közös alap kell. Egy új alkotmány. Az világos, hogy le kell csupaszítani, „NER-teleníteni” kell a jelenlegit. De mit építsünk a helyére, és főleg hogyan? Közben foglalkoznunk kell a NER-oligarchiánál lévő ezermilliárdos vagyonnal. Valahogy vissza kellene szerezni. De mit lehet kezdeni azzal, hogy a NER úgy szabta magára a jogrendszert, hogy szinte minden törvényesen történt? Stánicz Péter alkotmányjogásszal Kacskovics Mihály Béla beszélgetett.
Horváth Lóránt elnök szerint az államfőnek mint az alkotmányos rend védelmezőjének kötelessége lett volna fellépni a rendelet ellen.
Aligha gondolták volna az Egyesült Államok alapító atyái, hogy az alkotmányba illesztett erős elnöki jogkörök visszaütnek. Bár többen visszaéltek ezzel a lehetőséggel, Donald Trump csúcsra járatja.
2026 januárjától a hatodik kerületben megszűnik a rövidtávú lakáskiadás lehetősége.
Sok vita után ma 35 éve, 1990. október 31-én lépett hatályba az Alkotmánybíróság döntése, amellyel alkotmányellenesnek nyilvánította a halálbüntetést. Mit követtek el azok, akik épphogy elkerülték az ítélet végrehajtását? És az utolsóként kivégzett Vadász Ernő? Milyen szerepe volt a halálbüntetés eltörlésében az 1989-ben alakult Halálbüntetést Ellenzők Ligájának? Milyen személyes élmény vezérelte Göncz Árpádot, mi volt az intézkedés utóhatása, és milyen más országok vették alapul a magyarországi döntést?
A jelenlegi alkotmány szerint Erdogan csak akkor maradhat jelenlegi, 2028-ig tartó mandátumán túlmutatóan elnök, ha előrehozott választásokat ír ki.
Az USA alkotmánya ugyan tiltja, hogy valaki harmadszorra is betöltse az elnöki hivatalt, ám Trump szerint ezt a korlátozást meg lehet kerülni.
A teremtési sorrendet ugyan nem írták bele az Alaptörvény 15. módosításába, de a Pride tiltásának kulcsát, a drog elleni harcot, a kettős állampolgárok kiutasíthatóságát és a készpénz védelmét gránitba vésték.
Szerinte azért kell megvédeni az alkotmányban egyértelmű dolgokat is, mert ezeket az alapvető értékeket is megtámadták.
Alapvetően erkölcstelen húzással tenné a magyar jog részévé a kormány a Bibliát, pontosabban azt a – még teológusok szerint is szimbolikus – leírást, hogy Isten, miután megteremtette a Földet, megalkotta a férfit, majd annak oldalbordájából a nőt. Hitbeli meggyőződések alaptörvénybe írásával a hatalom látszólag meghatározott egyházak kedvében jár, valójában viszont mérhetetlen kárt okoz (nekik is).
A 902 francia parlamenti képviselő közül 780-an szavaztak a törvényjavaslat mellett, 72-en ellene, 50-en pedig tartózkodtak a versailles-i rendkívüli szavazáson.
Alkotmányos krízis, demokráciadeficit, politikai válság? Feldúlt időszakban ünnepli fennállásának 75. évfordulóját Izrael, s ez alkalmat kínál az alkotmányozásra.
A legtöbben elfelejtették felköszönteni a Fidesz-KDNP egyik legfontosabb „politikai termékét”, az Alaptörvényt, amelynek április 25-e a hivatalos születésnapja, hiszen 2011-ben ezen a napon írta alá a minden mást is aláíró Schmitt Pál. A szöveget azóta 11-szer írták át. Látványos ünneplés évek óta nincs már.
Interjút adott a Novaja Gazeta Europe-nak Ljudmila Naruszova, a Duma felsőházának tagja, aki legutóbb arra a törvényjavaslatra mondott nemet, amely a katonai behívások rendszerét módosította – ezt, mint mesélte, a tisztítóban megköszönték neki. A politikus elmondta, miért tartja elképzelhetetlennek, hogy kiszálljon a politikából, és beszélt az orosz elnökhöz fűződő kapcsolatáról is.
Izrael liberális demokrácia, olyan szabadságjogokkal, amilyenekről a környező népek csak álmodnak, de az országot valóban a kettészakadás fenyegeti. A zsidó állam ellenségei pedig már csak azt a bizonyos kávét kérték. Amelyet, írja szerzőnk, talán nem kellene szervírozni. Vélemény.
Egy péntek esti rendelet hívja fel a figyelmet, hogy a megyei jogú városokat – ki tudja, miért – nem keresztelték át vármegyei jogúvá akkor, amikor a megyékből vármegyék lettek.
Békés alkotmányos forradalom kell - és ez emberfeletti föladat. Vélemény. Az alábbi cikk 2020. november 13-án jelent meg a hvg360-on, a most elhunyt Tamás Gáspár Miklósra emlékezve közöljük újra.
Nem derült ki, miért tartott hat évig kimondani az Alkotmánybíróságnak, hogy az adótitok 2016-ban beiktatott fogalma nem ütközik Alaptörvénybe.
