A Fidesz mellett már pártcsaládja sem állt ki Strasbourgban

Újabb vizsgálatok indulhatnak Magyarországgal szemben, bár a határozatnak jogkövetkezménye nincs, csak politikai jelentősége. Az Európai Parlament meglepetésre nem a legnagyobb frakcióval rendelkező Európai Néppárt határozattervezetét szavazta meg Magyarországról, hanem a szocialisták és demokraták, a liberálisok, a zöldek, valamint az egységes baloldal előterjesztését. A hvg.hu értesülései szerint elsősorban a német és francia párttársak érezték túlzottan enyhének a Néppárt szövegváltozatát a magyar kormánnyal szemben.

A szocialisták és demokraták, a liberálisok, a zöldek, valamint az egységes baloldal által beterjesztett határozattervezetet fogadott el ma az Európai Parlament (EP). A javaslat 315 szavazatot kapott, szemben az Európai Néppárt beterjesztésével, amelyik 265 voksot gyűjtött be, az euroszkeptikus és szélsőjobboldali képviselőket is tömörítő Európai Konzervetívok és Reformisták (ECR) indítványára 293-an szavaztak.

Hiába a jobboldali többség az EP-ben, nem volt elég képviselő, aki kiállt volna az Orbán-kormány mellett Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

A négypárti szövetség annak ellenére szavazta meg a szöveget, hogy a Fidesz pártcsaládja, az EPP rendelkezik a legnagyobb számú frakcióval (271 képviselővel) a 752 tagú EP-ben. Azonban az Orbán-kabinet lépései parlamenti értesülések szerint erősen megosztották a pártcsaládjukat. Ennek megfelelően Szájer József és Gál Kinga magyar EP-képviselők által előkészített (ám mellettük a máltai Simon Busuttil, a bajor Manfred Weber és az olasz Marco Scurria is jegyzett) szöveg nem kapott egyöntetű támogatást a szavazáson. A hvg.hu értesülései szerint elsősorban a német és francia párttársak érezték túlzottan enyhének a megfogalmazást, amely miközben fontosnak tartotta az uniós szabályok betartását, visszautasítja a Magyarországot ért "megalapozatlan vádakat".

Az elfogadott határozatban figyelembe veszik a Velencei Bizottság korábbi állásfoglalását, az Európai Parlament határozatait a magyar médiatörvénnyel, illetve az alaptörvénnyel kapcsolatban az Európai Tanács (ET) és az Európai Bizottság (EB) nyilatkozatait, amelyek a januári vitában hangzottak el, valamint azt is, hogy az Európai Bizottság korábban három kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben.

Vizsgálat "szélesebb értelemben"

A frakciók üdvözlik, hogy az Európai Parlament, az Európa Tanács és az ahhoz tartozó Velencei Bizottság átfogó módon vizsgálja a vitás kérdéseket, vagyis nemcsak a magyar törvények és az EU szerződéseinek összhangját nézi, hanem azt is, hogy szélesebb értelemben véve az uniós alaprenddel és szellemmel összhangban vannak-e a magyar jogszabályok. Hangsúlyozzák ugyanakkor a magyar kormány részéről tapasztalható megegyezési szándékot is.

A frakciók vizsgálni javasolják az igazságszolgáltatás, a Magyar Nemzeti Bank, valamint az adatvédelmi hivatal függetlenségét; az Alkotmánybíróság jogkörének helyreállítását, a médiatörvényt és annak alkalmazásának tapasztalatait. Ezenkívül azt is, hogy a választójogi törvény megfelel-e a politikai váltógazdaság és az igazságos politikai verseny követelményeinek. A dokumentumban helyet kapott a cikluson átívelő kinevezések problémája, és az, hogy a személyi jövedelemadó rendszerének kétharmados törvényben való szabályozása korlátozza egy következő kormány mozgásterét.

Szájer József és Gál Kinga is szerző volt

Az EP legnagyobb politikai csoportját alkotó Néppárt határozattervezete hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az alkotmányozás a nemzetek szuverenitásának része, és azzal a Fidesz által rendszeresen felhozott érvvel operál, hogy az előző alkotmány 1949-re datálódik és az egyetlen olyan állam voltunk az egykori szovjet blokkban, amely nem fogadott el a rendszerváltás óta új alaptörvényt. A néppárti beterjesztés fontosnak tartja, hogy az EB betartassa a tagállamokkal az uniós jogot és alapértékeket. (Mint ismert, Magyarországgal szemben három kötelezettségszegési eljárás is indult.) Egyúttal támogatásáról biztosítja az uniós alapszerződés alapján megfogalmazott vagy készülő európai bizottsági ajánlásokat. Végül felkéri a magyar kormányt a szoros együttműködésre az uniós szabályok betartása kapcsán.

A csütörtökön másodikként szavazásra bocsátott ECR (53 fős frakcióval) határozattervezet szintén nem szerezte meg az elfogadásához szükséges támogatást. Az ECR szövege valamelyest erősebbre sikeredett, mint a Néppárté, hasonlóképpen támogatta az EB vizsgálódásait és felszólítja a magyar kormányt az együttműködésre, az uniós törvények betartására és szükség esetén a magyar törvények módosítására. Eközben kitér a magyar kormány együttműködési szándékára, de azt is hangsúlyozza, hogy a kötelességszegés miatt indított eljárások mellett az EB-nek kötelessége, hogy Magyarországgal kapcsolatban az alapvető uniós jogok betartását is vizsgálja.

A szavazás előtti esélylatolgatások során több forrásunk is kockázatosnak nevezte, hogy a határozatba foglalják az uniós alapszerződés hetes cikkelyét (ez teszi lehetővé egy tagállam döntéshozatali jogának felfüggesztését az alapjogok sorozatos megsértésének megállapítása esetén). Értesüléseink szerint ugyanis míg a szocialisták nem írták volna bele a szövegbe a hetes cikkelyre utalást, addig anélkül nem állt volna kötélnek a liberális és a zöld párt. A hetes cikk említése azonban azzal fenyegetett, hogy elijeszti a szakadár jobboldali képviselőket, amely aggodalom végül nem bizonyult valósnak.

"A kritika az Orbán-kormánynak szól"

Tabajdi Csaba, a magyar szocialista EP-delegáció vezetője a szavazás után kiadott közleményében hangsúlyozta, az Európai Parlament jobboldali többségű, így a javaslat elfogadásához szükség volt arra is, hogy a Fideszt tömörítő Európai Néppárt, valamint a Konzervatív Frakció számos képviselője tartózkodjon, vagy igent mondjon a négypárti szöveg megszavazásánál.

A baloldali politikus hangsúlyozta, "sem a korábbi, sem a mostani állásfoglalásokban nem szerepel egyetlen olyan mondat, amely elítélné Magyarországot, vagy a magyar állampolgárokat bármilyen módon bírálná. A kritika az Orbán-kormánynak szól, azonban az Orbán-kormány nem egyenlő Magyarországgal" - mutatott rá Tabajdi Csaba. Az állásfoglalás nem ítélkezik, nem diktál vagy dirigál, hanem szilárd tényeken alapuló kritikát fogalmaz meg az Orbán-kormány tevékenységével szemben. Az Európai Parlament célja, hogy más európai intézményekkel együtt folyamatos nyomást gyakoroljon a magyar kormányra, az alapvető demokratikus értékek betartatása érdekében.

Tabajdi a hetes cikkről úgy nyilatkozott, hogy a Fidesz valótlanságot állít annak alkalmazása kapcsán. “Az elfogadott állásfoglalás az Európai Unióról szóló Szerződés 7.1. cikkére tesz utalást. Ez nem szól sem Magyarország tanácsi szavazati jogának felfüggesztéséről, főként nem az uniós támogatások megvonásáról. Erre semmilyen utalás nincs a szövegben. A 7.1 cikkre történő utalással mindössze egy folyamatos monitoringeljárás megindításának lehetőségét veti fel az állásfoglalás. De annak is csak a lehetőségét!" - mondta a magyar képviselő.

"Az állásfoglalás felkéri az EP Állampolgári Jogi Bizottságát, hogy a szintén vizsgálatot folytató Európai Bizottsággal, az Európa Tanáccsal és a Velencei Bizottsággal együttműködve folyamatosan kövesse nyomon az Orbán-kormány intézkedéseit. Az Állampolgári Jogi Bizottság erről jelentést fog készíteni. Az, hogy lesznek-e további lépések, kizárólag attól függ, az Orbán-kormány betartja-e ígéreteit és vállalásait" - húzta alá Göncz Kinga.